Szijjártó végül tehát mégis szerencsésebbnek bizonyult, mint Franz Kafka főhőse, akinek tényleg fogalma sem volt arról, milyen érdekek állhatnak perbefogása mögött.
„Dönthetünk-e még mi magunk arról, kivel akarunk tartósan együtt élni, vagy legyen ez is Brüsszel jogosítványa? Körülbelül olyan ez, mintha egy társasházban a közös képviselő, akit sok mindenre felhatalmazunk, arról is rendelkezhetne, ki, mikor, meddig és milyen alapon tartózkodhat a saját tulajdonunkat képező lakásunkban. Ami, ugye, nonszensz.
Európát egyre inkább és egyre mélyebben ez a »társasházi« kérdés hatja át, amelynek semmi köze a tényleges menekültnek kötelezően kijáró emberi és állami szolidaritáshoz, hiába próbálják ezt sokan tudatosan összekeverni.
Aznap Brüsszelben is csúnyán kilógott a lóláb.
Szijjártó végül tehát mégis szerencsésebbnek bizonyult, mint Franz Kafka főhőse, akinek tényleg fogalma sem volt arról, milyen érdekek állhatnak perbefogása mögött.
A brüsszeli parlament »csupán« annyiban hasonlított a Kafka-i bíróságra, hogy ez is, az is, fölöttébb rugalmasan alkalmazható, ködös vádakkal kerítette volna körbe kiszemelt áldozatát.”
Ironikus, de most épp a szabadságot kell megvédenünk a liberális demokratákkal szemben. Megadja Gábor írása.
Az Európai Parlament egyenesen kimondta: Magyarország „nem tudja hitelesen ellátni ezt a feladatot".
Akár a saját segítőikről, akár iskolás lányokról legyen szó, nem válogatnak az áldozatok között.
Akik nem tudtak fizetni, azokat ingyenmunkára kényszerítették. 2024, Európa közepe.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
Helyszíncserék, rendőri blokád és antifa tüntetők – ilyen közjátékok övezték a brüsszeli National Conservatism Conference-t. A baloldali városvezetők mindent bevetettek, hogy megakadályozzák a neves konzervatív politikusokat és gondolkodókat felvonultató eseményt, azonban elbukott a kísérletük.
A fő buszpályaudvaron feszültség alakult ki a rohamrendőrök és a díjat ellenző mintegy 500 tüntető között.
