Sajtóértesülések szerint várható, hogy Donald Tusk csütörtökön bejelenti, a Tanács javasolni fogja a kötelező elosztási rendszer megszüntetését. Az Európai Tanács elnöke úgy gondolja, a migránsválság kezelését az EU helyett inkább tagállami szintre kell helyezni.
Dobhatja a bevándorlók kvóták alapján történő kötelező elosztási rendszerét az Európai Tanács. Donald Tusk, a Tanács elnöke ezt várhatóan csütörtökön jelentheti be – derül ki egy, a Guardian birtokába jutott levélből, melyet Tusk a tagállamok vezetőinek küldött ki.
A lap értesülései szerint Tusk napokon belül közölheti az uniós tagállamok vezetőivel, hogy a kötelező kvóták túlságosan is megosztóak voltak, nem tudtak hatékonyak lenni, ezért véleménye szerint dobni kéne a kötelező elosztási rendszert.
A Guardian értesülései szerint emellett a Tanács elnöke emellett féléves határidőt fog adni a tagállamok vezetőinek, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki az európai menedékjogi rendszer reformjára. Ugyanakkor ha mégsem születik konszenzus, akkor Tusk maga is fel fog ajánlani alternatívákat: „Ha nincsen megoldás...a kötelező kvóták problémájára, akkor az Európai Tanács elnöke fogja bemutatni az ezután következő útirányt” – áll a Guardian birtokába került levélben.
Tehát a kötelező kvótarendszer eldobása azt jelentheti, hogy az azt ellenző országok, vagyis Magyarország, Lengyelország és Csehország sikeresen fúrták meg az elosztási rendszert. Ugyanakkor hiába vetné el a kvótákat Tusk, más uniós szervezetektől, főleg az Európai Bizottság részéről könnyen heves ellenállásra találhat.
Emlékezetes módon a kvótarendszert még 2015-ben, a migrációs hullám csúcspontján vezette be az Unió – ekkor Magyarország, Szlovákia, Románia, és Csehország szavazott a kvóták ellen, de a többségi szavazásban alulmaradtak. Később Magyarország és Lengyelország leszögezte, hogy egy darab menedékkérőt sem fogad be a kvóta alapján, eddig pedig Csehország is csak tizenkettő menedékkérőt vett át.
Donald Tusk úgy gondolja, a kötelező kvóták csak „ajándékként” szolgálnak az olyan keményvonalas európai erőknek, mint Orbán Viktor és a Fidesz, vagy Jarosław Kaczyński és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság. Tusk maga pedig már régóta szkeptikus a kvótákkal kapcsolatban: októberben például úgy nyilatkozott, azok folyamatos konfliktust szítanak a tagállamok közül.
Ez lehet az oka annak, hogy a Tanács elnöke várhatóan a Bizottság helyett tagállami szintre próbálja majd helyezni a menekültkérdés megoldását: „csak a tagállamok tudják a migrációs helyzetet hatékonyan kezelni” – áll Tusk levelében – „ebben a helyzetben pedig az EU ajánlata, hogy minden tekintetben teljes támogatást adjon a tagállamoknak a migráció kezelésében. De az EU-nak sem kapacitása, sem jogi lehetősége nincs lecserélni a tagállamokat”.
A Tanács elnöke várhatóan javasolni fogja továbbá, hogy költsenek többet azokra a programokra, melyek a migránsok Európán kívül tartását szorgalmazzák, mint például a 3 milliárd euró értékű török megállapodás.
A Föld napja alkalmából a jól ismert környezetvédő és felfedező, Bertrand Piccard a CNBC-nek adott interjút. Szerinte sokkal jobban figyelnünk kellene az energiapazarlás csökkentésére, mert a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül mit sem ér.
„A tét óriási! Háború vagy béke?! Védjük meg Magyarország békéjét és biztonságát!” – írta Menczer Tamás.
A magyar megoldás viszont még a koronavírus válság közepén is mutatta: hatásos.
Tavaly mások mellett a régi fényükben ragyogó Lotz-freskókkal és egy titokzatos lócsontvázzal csalogatta a közönséget a Magyar Képzőművészeti Egyetem, idén pedig a séta költészete lett a mézesmadzag: az intézmény most két héten át hazánk uniós csatlakozásának huszadik évfordulóját ünnepli, egy különleges kiállítással a középpontban.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Norvégia legészakibb területén egy polgármesternek egészen meghökkentő ötlete támadt: 26 órás napokat szeretne, remélve, hogy ezzel felkelti az érdeklődést az egyébként lassan elnéptelenedő régió iránt, és a rengeteg szabadidővel csábító indokot kínál a letelepedésre. A gyakorlati kivitelezésen persze még nem tűnődött el – és nem is fog.
Tusk helyette azt ígérte, „más formában” nyújtanak segítséget.
A kérdésre, hogy tudja-e, honnan származik az adatvédelmi nyilatkozat, ami a honlapjára fölkerült, Magyar Péter a Hír TV munkatársának azt válaszolta: „Ha tudom, akkor sem fogok erről önnel beszélni.”
