Tényleg át akarja írni a Miatyánkot Ferenc pápa?

2017. december 10. 11:09

Avagy kísértésbe vihet-e minket Isten? Nézzük, mit is gondol, mit is javasol Ferenc pápa – pontosan.

2017. december 10. 11:09

Körbejárta a világot, benne a magyar médiát is a hír, hogy Ferenc pápa megváltoztatná a Miatyánk szövegét, amiben azt mondjuk, „ne  vígy minket kísértésbe” – az Isten ugyanis nem visz minket kísértésbe. 

A Miatyánkban a „ne vígy minket kísértésbe” mondat „nem jó fordítás” – mondja Ferenc pápa a Mi Atyánk tévéadás hetedik részében a Tv2000 csatornán 2017. december 6-án este a Magyar Kurír szerint

 „A franciák is megváltoztatták a szöveg fordítását – mondja a pápa –, mégpedig így: »Ne engedd, hogy kísértésbe essünk!«. Én vagyok, aki elesem, nem ő az, aki belelök a kísértésbe, hogy aztán nézze elesésemet. Nem! Egy apa nem tesz ilyet, egy apa rögtön segít felkelni. Az, aki kísértésbe visz téged, az a sátán, ez a sátán rendszeres munkája. Amikor ezt a kérést mondjuk, arra gondolunk, hogy amikor a sátán kísért engem, segíts nekem, nyújtsd ki a kezed, húzz ki, mert megfulladok.”

Ferenc pápa tehát azt hangsúlyozta, hogy Isten nem visz minket kísértésbe, és a Miatyánk eme kérésének az értelme, hogy bármilyen próbatétel elé kerülünk is, bármilyen megpróbáltatás ér, bármilyen kísértés környékez is meg bennünket, ne hagyj el minket, légy velünk, fogd a kezünket, légy segítségünkre, ne hagyd, hogy elbukjunk, segíts, hogy helytálljunk.

A pápa azon kijelentése, hogy a „ne vígy minket kísértésbe” megfogalmazás nem jó fordítás, mert megzavarhatja a hívő embert, arra késztetheti az egyes püspöki konferenciákat, hogy vizsgálják felül a Miatyánk használatban lévő fordítását. Arról azonban nincs szó, hogy Ferenc pápa elrendelte volna az egész Egyházban a meglévő szövegváltozat megváltoztatását – szögezi le a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia félhivatalos hírportálja.

A pápai javaslat közelebb van az arámi eredetihez. A Máté és Lukács evangéliumában is megtalálható Miatyánk vonatkozó latin részét („et ne nos inducas in tentationem”) magyarul már a 15. század óta imádkozzák a mai módon. A 15. századi Müncheni-kódexben ugyanis így szerepel: „Mi atyánk, ki vagy mennyekben szenteltessék te neved. Jőjön te országod. Légyen te akaratod, miként mennyen és azonként földön. Mi testi kenyerönk felett való kenyeret adjad mü nekönk ma. És bocsássad mü nekönk mü vétetönket, miként es mü bocsátonk nekönk vétetteknek. És ne vigy münket késértetbe. De szabadóch münket gonosztól. Ámen.”

 

Összesen 109 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dalia
2017. december 25. 18:20
Előbb közvetlen szavazással kell pápát választani !
Paskai
2017. december 12. 08:01
Őszentsége nem tud olyat tenni/mondani, ami a hívek és nem hívek széles tömegeinél ne tolná ki a biztosítékot.
korona
2017. december 11. 21:14
Majdhogynem végigolvastam a kommenteket és azt találtam, hogy igen megszaporodtak a hitetlenek, az istentagadók mára. A vallás nem filozófia. A vallás nem logika. A vallás nem szociológia. A vallás nem pszichológia. A vallás önmagában létezik . A vallást a vallástalanok akarják mindenáron magyarázni, azzal a szándékkak , hogy senki ne higgyen Istenben. Itt a kísértés az, hogy az egyes emberben felébredjen egy olyan szándék, hogy holnaptól vagy idővel, ne higyjen tovább Istenben. Az ima ezen része arra kéri Istent, hogy óvjon meg bennünket a hitetlenségtől. Csak az ember hisz Istenben, más élőlények erre képtelenek.
Vestergaard
2017. december 11. 10:48
Tényleg vannak eltérések a különböző nyelvekben: http://www.miaz.hu/miatyank_kulonbozo_nyelveken.html Azonban a kérdés lehet, hogy inkább teológiai jellegű: Van az a mondás, hogy az Isten csak annyi terhet rak egy ember vállára, amennyit az elbír. Ezzel összhangban volna az, ha ő viszi az embert a kísértésbe.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!