A mindennapokból ismerős struktúrák működése és kialakulása az észszerűség normáinak nem engedelmeskedik. Interjú.
„Miért alakulhatott ez így?
A társadalom zenei képe – a magyar zeneesztétika szociologizáló hagyománya című, nemrég megjelent könyvemben idézem Papp Zsolt egyik meglátását, aki úgy fogalmaz, hogy a mi közép-európai régiónkban – ebbe beleérti a németeket is – általános tapasztalat az, hogy az ész rendre lerobban, a racionális érvelés sikertelen marad, a mindennapokból ismerős struktúrák működése és kialakulása az észszerűség normáinak nem engedelmeskedik. A racionalitásra nem, akkor hát mire támaszkodhatunk, ha egy ilyen világot akarunk átlátni? Például a szociológiára.
Miért a hazai zeneesztétika történetén lehet ezt a hagyományt a legjobban bemutatni?
A zeneesztétika csak az egyik olyan terület, ahol a szociologizáló szemléletmód megjelenik, de két okból nagyon érdekesnek tartom. Az egyik az, hogy itt nagyon szépen végigkövethetők a szociologizáló szemléletmód magyar filozófiatörténetben lezajló módszertani változásai. A másik szempont, amiért érdekes a zeneesztétika, az az, hogy rendkívül békés ez a hagyomány: a magyar zeneesztétikában mindenki, ha nem is szereti, de legalábbis tiszteli egymást. A szellemtörténész Molnár Antal adja ki a pozitivista Kovács Sándor munkáit, miközben a szellemtörténet és a pozitivizmus egymással radikálisan szemben álló világnézetet és módszertant képvisel. Azután a marxista Ujfalussy József adja ki Molnár Antal terjedelmes összefoglaló művét, a Gyakorlati zeneesztétikát, amely szellemtörténeti és idealista és ezért marxista szemmel reakciós munka. Ám Ujfalussy jellemzésében Molnár mégis a »haladott szemléletű polgári előd« titulusát érdemli ki, állítólagos »szemléleti materializmusának« köszönhetően – bármit jelentsen is ez.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
És ezek a mostani korlátoltak még mindig nem kezelik a problémát – hanem kreálják. Kirekesztő gondolkodásuknak megfelelően a fő bajnak a jobboldal megerősödését tartják. Ungváry Zsolt írása.
