Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy kormánya Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára helyezi. Trump „gyilkosnak” nevezte az észak-koreai rezsimet, és további szankciókat helyezett kilátásba.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy kormánya Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára helyezi. Az elnök a kormányülést követően a Fehér Házban újságírók jelenlétében jelentette be a döntést. „Ennek már régen meg kellett volna történnie” – fogalmazott, és a lépést a „maximális nyomásgyakorlás” részeként említette.
Trump „gyilkosnak” nevezte az észak-koreai rezsimet, és további szankciókat helyezett kilátásba. Ezeket azonban ezúttal nem sorolta fel. Csupán annyit közölt: az új büntetőintézkedéseket kedden jelenti be. Hangsúlyozta, hogy Észak-Korea „amellett, hogy nukleáris pusztítással fenyegeti a világot, visszatérően nemzetközi terrorakciókat, köztük külföldön elkövetett gyilkosságokat támogatott”. Trump megemlítette Otto Warmbier amerikai egyetemista esetét is: a fiatalembert Phenjanban letartóztatták és tárgyalás után munkatáborba vitték. Innen kómában hozták vissza az idén júniusban az Egyesült Államokba, ahol egy cincinnati kórházban eszmélete visszanyerése nélkül elhunyt. Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők az AP amerikai hírügynökségnek terrorcselekményként említették Kim Dzsong Un észak-koreai vezető féltestvérének, Kim Dzsong Namnak a meggyilkolását is idén februárban egy malajziai repülőtéren.
A terrorizmust támogató államok amerikai listáján jelenleg Irán, Szudán és Szíria szerepel. Észak-Korea egyszer már rajta volt ezen a listán, 1988 és 2008 között, mert állampolgárai 1987-ben 115 halálos áldozatot követelő bombamerényletet követtek el egy dél-koreai repülőgép ellen. 2008-ban azonban az akkori amerikai kormányzat levette a listáról, annak érdekében, hogy Phenjant rábírja nukleáris fegyverkezési programjának leállítására.
(MTI)
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség, és visszaüt-e a republikánusokra a szavazóik körében megosztó döntés.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Minden eddiginél nagyobb konferencia várja a résztvevőket és a vendégeket.
Kína hajógyártási kapacitása kétszázharmincszorosa az Államokénak, a különbség pedig egyre nő. És ez az újabb probléma forrása: Washington már egy következő kereskedelmi háborúra melegít.
A Politico forrásai szerint az ukrán erők eddig kétszer használták a nagy hatótávolságú rakétákat, az egyiket éppen egy krími orosz katonai bázis ellen.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
