Ahogy mondani szokták, a színésznek a teste az eszköze.
„De mit is jelent az, hogy egy probléma strukturális jellegű? Röviden azt, hogy nem egyszerűen az egyes személyek jó- vagy rosszindulata, etikus vagy etikátlan magatartása határozza meg az ezzel kapcsolatos cselekvési mintákat, hanem a társadalmi struktúrának a teljességébe/totalitásába vannak belekódolva, szétszórva, és ezeknek a mintáknak az interiorizálása/belsővé tétele után válik az egyéni viselkedést meghatározó tényezővé.(…)
A dolog vélhetően azonban nem ennyire sima és egyszerű. Nem kell túlságosan tájékozottnak lenni a színházi hétköznapokról ahhoz, hogy észrevegyük: a színházi képzés struktúrájába van belekódolva az, hogy a színészeknek egy bizonyos szintig föl kell számolniuk vagy át kell lépniük a saját testük intimitásának határait, hogy azt a színházi produkció, illetve a rendezői elv szolgálatába állítsák. A meztelenség, a szexuális aktus imitálása vagy éppen a konkrét szexuális aktus olyasmi, amit a színészektől adott esetben szakmai követelményként várnak el. Ahogy mondani szokták, a színésznek a teste az eszköze. És ez nyilván nem csak az egyszeri előadáson van így, hanem a próbafolyamatok során is.
Mármost képzeljünk el egy próbafolyamatot, ahol a rendező mintegy instruálja a szexuális aktus imitációját, miközben az egész egy szakmai diskurzusba, a professzionális színészképzés pedagógiai menetébe ágyazódik, a követelményeket szakmai és pedagógiai érvekkel indokolják (ha indokolják egyáltalán). Még akkor is, amikor a lehető legnagyobb figyelemmel, az egyéni hajlamok és döntések figyelembevételével történik mindez, egyrészt érvényesülhet a szakmai megfelelési kényszer, ami korlátozza az egyéni döntés szabadságát és tudatosságát, másrészt az ilyen határátlépéseknek minden bizonnyal következményei vannak a színészek magánéletére, a saját testükhöz, a saját szexualitásukhoz való viszonyukra, ahogyan a más emberekkel való intim, magánjellegű viszonyaikra is. Kérdéses tehát, hogy a test tisztán szakmai képzésnek beállított »megdolgozása« hatástalan maradna a színész személyiségére, magánéletére.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„Megy az energia és a fölkorbácsoltság, a társadalomkritika, ami engem baromira nem érdekel” – jelentette ki a színházi munkáról a rendező.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
Viszont úgy tűnik, idehaza csupán baloldali közszereplők sérelme esetén lehet hiteles #metoo-ról beszélni, a jobboldalon nincsenek áldozatok.
Megpróbáltuk rekonstruálni az elhangzottakat.
Az amerikai Forbes magazin közzétette az idei dollármilliárdosok listáját. E szerint bolygónkon létszámában (2781) és vagyonában (14 200 milliárd dollár) is növekedett ez a módos réteg. E szűk csoport hihetetlen javakat halmozott fel, a világon csak az Egyesült Államok és Kína éves hazai összterméke szárnyalja felül ezt a gazdagságot.
