A határvédelmi politikának köszönhető, hogy ma Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa – állította Simicskó István Brüsszelben csütörtökön. Minden érintett területen fel kell lépni az Európát fenyegető illegális migráció jelentette kihívások és a terrorizmus ellen – tette hozzá a honvédelmi miniszter.
Magyarország ma a világ egyik legbiztonságosabb országa annak a politikának köszönhetően, amelyet határainak, egyben Európa határainak védelméért folytat, és képes biztosítani a belső biztonságot is – jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter Brüsszelben csütörtökön. A NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos találkozóját követően Simicskó István elmondta, minden érintett területen fel kell lépni az elmúlt két évben fokozottan tapasztalt illegális migráció jelentette kihívások és a terrorizmus ellen, amelyek egyre nagyobb mértékben fenyegetik Európát és vele együtt Magyarországot is. Ez azt jelenti, hogy fokozott jelenlétre van szükség valamennyi válságövezetben, amely kiindulópontja lehet az illegális migrációnak és a terrorizmusnak is.
A magyar szerepvállalás a különböző válságövezetekben, nemzetközi koalíciókban és a NATO-szövetségben mind arról szólnak, hogy a világot biztonságosabbá tegyük – mondta. Simicskó István kiemelte, hogy az afganisztáni biztonsági helyzet miatt az ország stabilitásának támogatása kulcsfontosságú. A korábban tervezett csapatkivonások kritikus helyzetet teremtenének, ezért csütörtökön olyan döntés született Brüsszelben, hogy a NATO megerősíti jelenlétét Afganisztánban, amivel véget kíván vetni az illegális migrációnak és az azt kiváltó terrorizmusnak – erősítette meg.
Magyarország száz katonával vesz részt a koalíció afganisztáni munkájában, és megvizsgálja egy esetleges 10-15 százalékos bővítés lehetőségét. Magyarország összesen mintegy ezer fővel vesz részt ENSZ-, EU- és NATO-műveletekben, hozzájárulásaival nagyságához képest előkelő helyet foglal el a nemzetközi munkában – emelte ki a honvédelmi miniszter. A NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozásán megegyezés született arról, hogy a NATO 13 ezerről 16 ezer főre növeli Afganisztánban állomásozó katonáinak számát. A miniszterek továbbá egy új, a kibertámadások kivédésére specializált központ létrehozásában egyeztek meg, amely megerősíti a globális számítógépes védekezés lehetőségeit. A kiberbiztonság ezáltal önállóan kezelt területté vált a NATO feladatai között. A miniszterek végezetül két új parancsnokság létrehozását támogatták, amelyek Észak-Amerika és Európa között segítik a kommunikációt, és biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát egy Európát fenyegető esetleges agresszió esetén.
(MTI)
Katonai vízijárművek, csapásmérő és légvédelmi rakéták, nagy hatótávolságú irányított precíziós rakéták, szárazföldi katonai járművek és kézifegyverekhez való lőszer szerepel a listán.
Ami Nyugaton „történelmi siker”, az ebben a régióban őrültség.
A kormányfő rámutatott: Brüsszelben most úgy viselkednek, mintha vesztésre állnának a kártyában.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy milyen változások mennek végbe, hanem az, hogyan reagálunk rájuk.
Andrzej Duda lengyel elnök szerint Varsó készen áll arra, hogy atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén.
„Brüsszel mégsem az európai demokrácia, a tolerancia és a sokszínűség mintája?”
Csütörtökön kezdődik a CPAC Hungary, a rendezvény, ahol összegyűlnek a világ konzervatív erői.
Aki fenntarthatóságról beszél, beszéljen az adósság fenntarthatóságáról is.
