Új korszak kezdődik Ausztriában

„Az osztrák választások másik nagy tanulsága is emlékeztet a német választásokra. Először is, akárcsak Németországban, Ausztriá­ban is jók a gazdasági mutatók, a GDP növekszik, a munkanélküliség csökken, a jóléti államot egyelőre semmi sem veszélyezteti. Ám kiderült, hogy Ausztriában sem pusztán fogyasztó polgárokból áll a társadalom, tehát az osztrák embereknek sem annyiból áll a boldogság, hogy egzisztenciális, anyagi szempontból biztonságban élnek, és tele a hasuk.

Nem: akárcsak a német polgároknak, nekik sem mindegy, hogy mennyire őrizhetik meg hagyományaikat, szokásaikat, kultúrájukat, vallásukat, illetve hogy mennyire veszélyezteti mindezt a migrációs áradat s az azzal beérkező muszlim vallás, kultúra és életforma. Nem úgy áll a helyzet, hogy az anyagi jólétért cserébe elfogadnák a globalizmust és a multikultit, s lemondanának a megszokott, a monarchiabeli korokból átörökítődött nemzeti létmódjukról.

S félelmük nem is alaptalan: Ausztria etnikai-vallási összetétele vészesen megváltozott. Valamikor a hetvenes évek elején mintegy húszezer muszlim élt Ausztriában, 2017-ben azonban ez a szám már hétszázezerre emelkedett! Drámai változás, s ha ehhez hozzávesszük, hogy Bécsben már több muszlim gyerek iratkozik be általános iskolába, mint osztrák, akkor már sejthető, hogy mit éreznek és gondolnak a hazájukat és hagyományaikat féltő osztrákok, bécsiek. S lám, a jóléti állam fái sem nőnek az égig: az egyéni, individuális gazdagság mit sem ér, ha közben megváltozik körülöttem a környezetem, s radikálisan átalakul az a közösség, amelyben eleddig biztonságban és jól éltem. S ez nem rasszizmus, hanem a természetes kulturális közeg védelme.”