Véget vetne a 2015 óta érvényben lévő rendkívüli állapotnak, ezért új terrorellenes törvényt vezet elő Emmanuel Macron kormánya – írja a France 24. A jobboldali pártok gyengének ítélik a tervezetet, a baloldal ezzel szemben a szabadságjogokért aggódik.
Élesen megosztja a francia pártokat a francia kormány új terrorellenes törvénytervezete – írja a France 24. Macron szerint azért fontos a törvény elfogadása, mert a jelenleg érvényben lévő rendkívüli állapotot nem lehet „végtelenszer meghosszabbítani”. A rendkívüli állapotot 2015 novemberében, a Bataclan és más párizsi helyszínek ellen elkövetett terrortámadások után vezették be, legutóbb idén júliusban hosszabbították meg.
Gérard Collomb belügyminiszter egy interjúban elmondta: a törvény véget vetne a rendkívüli állapotnak, egyidejűleg azonban biztosítaná a kormányzat és a hatóságok számára a megfelelő jogköröket az állampolgárok biztonságának megőrzése érdekében. Collomb hangsúlyozta: hosszú távú intézkedések szükségesek az Iszlám Állam befolyásának kiküszöböléséhez. A törvény megőrizné azokat a házkutatásra, házi őrizetre és a terrorista csoportokhoz köthető imahelyek felszámolására vonatkozó jogokat, melyeket a rendkívüli állapot tesz lehetővé. A parlament 2020-ben vizsgálná felül ezeket a jogokat az aktuális helyzet függvényében.
Az ellenzéki pártok azonban bírálattal illették a törvénytervezetet. A Republikánusok nemzetgyűlési frakcióvezetője, Christian Jacob szerint a terrorfenyegetés soha nem volt ilyen magas, a törvénnyel pedig a kormány sutba dobja az elővigyázatosságot. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke úgy véli, a törvény „védekező szellemű és gyenge”. Az Engedetlen Franciaország nevű szélsőbaloldali párt szerint az intézkedések a szabadságot veszélyeztetik. Macron pártjából is akadnak kritikusok: Alain Tourret képviselő úgy véli, hogy a törvény szabadságjogokat sért. Számos jogász is kifejezte aggodalmait a törvénnyel kapcsolatban, Henri Leclerc például a Libérationban közölt cikkében úgy vélekedik: a Macron-kormány egy új „gyanúsak törvényét” kíván teremteni. A France 24 mindazonáltal rámutat: még ha egyes tervezett intézkedéseket fel is hígítanak, várhatóan elfogadják őket az október 3-i nemzetgyűlési szavazáson.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Rend, erő, becsület, Gabriel Attal.
Az AfD a német kormánynak akart behúzni egyet, de Marine Le Pennek sikerült.
Miközben Emmanuel Macron állandóan NATO-katonákat küldene az ukrán frontra.
Mindent elmond Európa állapotáról, hogy tagadni akarják az egyeztetést kontinensünk első számú biztonsági problémájáról.
Legalább az olimpia idejére örülne némi fegyvernyugvásnak a francia államfő.
Bosszút álltak az őrök, büntetésre számíthatnak.
A júniusi választásokhoz közeledve, Ilaria Salis ügye egyre inkább kezd összeurópai kérdéssé válni.
