A 21. század kihívása

„A 21. század fontos kihívása, hogy meg tudjuk-e haladni korlátainkat. A nemzetállamiság, mint a globális piacon önmagában létező érdekérvényesítő egység, folyamatos (és sokszor felesleges) konfrontációt eredményez, amely a »nemzeti érdek« elérését akarja szolgálni. De ez nem feltétlenül egyezik annak polgárainak érdekével. A II. világháború után jött a felsimerés, hogy ez nem mehet így tovább. A posztmodern kor a tudás hatalma mellett, az együttműködés képességéről szól. Arról, hogy mennyire tudjuk lokális közösségeinket integrálni az emberiség globális kooperációjába, miközben megőrizzük kultúrális sajátosságaink és sokszínűségünk. Nem lehet versenyképes a világszintű piacon az, aki befordul és sovinizmussal átitatott ideológiával akarja konzerválni az elavuló kereteket. Aki pedig kiszorul a versenyképességből, az nyomort hoz polgáraira.

Ha Magyarországon nem akarunk Európa perifériájára szorulni teljesen, akkor fel kell hagynunk a felesleges konfliktuskereséssel. Rengeteg közös ügyünk van: a terrorizmus elleni harc, a menekültválság és a harmadik világ helyzete, természeti értékeink védelme, egy újabb világégés megelőzése, korlátozott erőforrásaink minél jobb felhasználása...lehetne még folytatni. A megoldás pedig egyedül nem megy, viszont a probléma mindenkit érint. Azok a politikusok, akik önző hatalmi vággyal és sovinizmussal állnak a 21. század kihívásaihoz és foggal-körömmel ragaszkodnak a nemzetállami keretekhez, nem a megoldást, sokkal inkább a problémát szolgálják. A 2018-as országgyűlési választásoknak ez talán az egyik nagy tétje. Részese leszünk-e, az emberi közösségek evolúciójának, vagy helyben ácsorgunk, miközben mindenki elszalad mellettünk?”