Az örök magyarságról az örök Európában

2017. szeptember 21. 12:57

Magyarország önmagában egy miniatűr Európa. A magyarság egyetlen lehetősége a kárpát-medencei szerveződés és a szomszéd népekkel való szoros együttműködés. Ezzel egy új Közép-Európa alakulhat ki, amely Európa újjászületésének lehet majd záloga. Esszé.

2017. szeptember 21. 12:57

Mezei Balázs vallásfilozófus, egyetemi tanár Mandineren megjelent esszéjének (Europa aeterna – merre tovább, Óvilágunk?) folytatása, melyben a magyarság Európában betöltött szerepével foglalkozik.

 

***

Magyarország önmagában egy miniatűr Európa. Igazi közege Közép-Európa, elementuma a közép-európai szellemiség, sokszínűség, amelyben sajátos integráló erejét ki tudja fejteni.

Fontos látni, hogy a magyarság különösen érdekelt Közép-Európa egységében, szellemi, gazdasági és akár politikai értelemben is. A jelenlegi, darabos viszonyok között fontos hangsúlyozni azt a jellemzőt, amely a magyarságot kezdettől jellemezte: hagyomány és újítás egyszerre volt jelen olyan sajátos szintézisben, amely az újítást részesítette előnyben – nem a hagyományok rovására, hanem a hagyományok továbbvitelével.

A kérdés úgy vethető fel: vajon Magyarország képes-e hozzájárulni az európai egység oly átalakításához, amely elősegíti az európaiság megújítását, illetve a lokális érdekek méltányos érvényesítését?

Véleményem szerint lehetséges az utóbbi, ha megfelelő támogatást kap Közép-Európa más államai részéről. A helyi érdek érvényesítésének értelme pontosan az, hogy Európa a rá jellemző centrális világhelyzetét megújítsa, továbbfejlessze. Ha ehhez Magyarország képes hozzájárulni, önmagát is szolgálja.

*

A magyar nyelv a különössége ellenére ma is a legnagyobb nyelv a Kárpát-medencében, és szám szerint sokkal többen értik, mint amennyien beszélik. Ezt a helyzetet felfoghatjuk történeti utóhatásnak, de bizonyos, hogy Herder jóslatára alaposan rácáfol. A nyelv mögött meghúzódó szellemi alakzat azonban már más lapra tartozik. A középkori Magyarország Bizánc és Róma között egyensúlyozott, és hatalmas esélyhez jutott Konstantinápoly bukása után: visszaverhette volna a török hódítást és magát mint Európa vezető hatalmát szervezhette volna meg. E lehetőség elveszítése mögött külső és belső meghasonlottság húzódott meg, s e kettő azóta is jellemzi a helyzetünket:

a belső magyar erők egymással sokszor élet-halál küzdelmet folytatnak, s a külső erők közül több is tart egy megerősödő Magyarországtól.

Szellemileg a délnémet vonal a legerősebb a hagyományainkban, de ezzel szemben újra meg újra megfogalmazódott a nyelvi különlegességből táplálkozó sajátosság, amely visszatérően keresztény-ellenes formákat ölt.

Ezen csodálkozni aligha lehet, hiszen mind Mohács, mind Trianon olyan erők összhatásának volt tulajdonítható, amelyek magukat kereszténynek tartották. Mohács a keresztény főnemesek széthúzásának a rovására írható, Trianon pedig – amelyhez hasonló népgyilkosság kevés esett meg az európai történelemben – a nyugati hatalmak árulásából következett, amelyek egy erős Közép-Európától tartva egyedül annak szétforgácsolását tartották céljuknak.

Ebben a helyzetben tehát nem lehet csodálkozni a magyarországi nyugat-ellenes érzületen. A mai magyar települések sokaságának határában rovásírásos tábla is jelzi a helység nevét. Ez egyedülálló jelenség, ami arra utal, hogy az állami közigazgatáson túl, azzal szemben és akár azt felülírva oly erők ténykednek a hazában, amelyek maguknak igénylik a hivatalos tájékoztatás jogát – oly titkosírással, amelyet csak kevesen értenek. Egy szellemi mélyország válik itt kitapinthatóvá, amelynek Nyugat-ellenessége másutt egyértelműen kifejeződik, különösen a kereszténység elvetésében.

Mindez azonban tévút:

a magyarság egyetlen lehetősége a kárpát-medencei szerveződés, a szomszéd népekkel való szoros együttműködés,

ezáltal egy új Közép-Európa kialakítása, amely Európa újjászületésének lehet majd záloga.

Egyedül ez a köztes Európa lesz képes szembeszegülni az eurafrikai és eurázsiai koncepcióval, amelyek Európa történelmi elpusztításán serénykedik. A közép-európai koncepció alapján még elérhető, amit Trianon megakadályozni akart: olyan nép- és államszövetség létrehozása, amelynek egységes politikai formája és egyértelmű szellemi küldetése Európa megmentése. Ebben a magyarság szerepe pótolhatatlan, s különösen azoké, akik kitekintésük, tapasztalatuk által a legmagasabb színvonalat képviselik szellemileg, tudományosan és politikailag.

*

Európa az eredetmítosz szerint áldozat, aki áldozatisága által emelkedik uralkodói pozícióba. Az ebben rejlő igazság egybecseng az evangélium üzenetével. S ha ez az üzenet örök – ahogyan meggyőződésem szerint az –, úgy Európa is örök.

Ezt fejezi ki az Europa aeterna kifejezése, sőt elve, amely a „Nyugat alkonyán” messze túlmutatva fogja fel Európa sajátos eredetét és még sajátosabb, helyettesíthetetlen küldetését minden hanyatlás közepette. Hiszen a hanyatláselméletek – melyek szerint a világ mai állapota végleges összeomlás eredménye – csak akkor mutatják meg (korlátozott) igazságtartalmukat, ha a per aspera ad astra prizmáján keresztül nézzük őket.

Mindez először is szellemileg értendő, mint az igazság nemes kifejezése; másodszor történetileg, mint múlt, jelen és jövő értelmes összekapcsolása. Europa: aeterna, mivel a pusztulás a saját fennállásának szerves, sőt építő mozzanata. A rossz: valójában hajtóerő. Europa aeterna eszkatologikus: a jó és a rossz végső küzdelmének horizontján fogja fel önmagát mint olyan áldozatot, amelynek megújulása a világ megújulásának záloga.

A magyarság történeti sorsáról ugyanez mondható: benne is kifejeződik annak a pozíciónak az eltörölhetetlensége, amely Európát létrehozta.

Ha Európa örök, a magyarság sorsa is az,

s ha Europa aeterna, úgy Hungaria ugyancsak aeterna. Ez nem szónoki fogás, nem is az üres hetvenkedés szava, mert mindkettő idegen a valós gondolkodástól. A magyarság sorsát saját története egyértelműen kifejezi, s ez: a pusztulás ellenére visszatérő, sőt állandó megújulás – abban a szolgálatban, amelyet a magyarság Európa és a világ számára végez.

Különös, de korántsem érthetetlen módon ebből az elvből következik a belső meghasonlás ereje, ahogyan ez az elv határozza meg a jakobinus mészárlást is, amelynek neve „Trianon”. Jellemző példa: 1904-ben a „magyar katolikusok” hozzájárultak a lourdes-i kálvária építéséhez („a francia katolikusok részére”), és egy szoborcsoportot ajándékoztak, amely a mai napig látható a helyi, monumentális Kálvária-dombon a magyar és francia felirattal. A szoborcsoport életnagyságban mutatja be a „Krisztust megfosztják köntösétől” jelenetet – mintegy előre jelezvén azt, ami Trianonban a magyarsággal történt azok részéről, akik ezt a prófétai ajándékot befogadták.

Ám mindennek ellenére, a belső és külső meghasonlások dacára a magyarság szellemi és történelmi megmaradása döntő jelentőségű, s egyben: az elsődleges szellemi imperatívusz. Ehhez meg kell haladni a szektásságot éppúgy, mint a kommunizmusból itt maradt embertelenséget; a keletre meredő egyoldalúságot éppúgy, mint a nyugati bálványimádást.

Hungaria aeterna értelmét Europa aeterna hordozza, s az utóbbi ruházza fel a magyarságot is azzal a szellemi erővel, amely történelmi szolgálatát biztosítja.

Összesen 491 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mystes
2017. szeptember 24. 13:57
mivel csak egy szarkeverő hóhányó vagy, nekem kell a hiteles 10. pontot ideidéznem: X. The people of Austria-Hungary, whose place among the nations we wish to see safeguarded and assured, should be accorded the freest opportunity to autonomous development. vagyis szó sincs a monarchia "népeiről", hanem csak népéről!
Mystes
2017. szeptember 24. 11:24
nagy probléma volt, hogy a kormányválság/tanácsköztársaság miatt 1 évig kimaradtunk a tárgyalási folyamatból, nem voltunk jelen versailles ban. mikor apponyiék odamentek, már minden készen volt. és, hiába is értettek sokan egyet apponyival, nem volt már kedvük újratárgyalni az egészet... túl nagy macera lett volna.
Mystes
2017. szeptember 24. 11:10
wilsonnak ugye idealista vágyálmai voltak, hogy majd ő megmondhatja európában az európaiaknak, hogy merre az arra. de miután itt seggberúgták, felébredt, és sértődötten elment haza. tény, hogy nekünk magyaroknak jobb lett volna, ha betartják a pontjait: adtunk volna autonómiát szent istván országainak.
korona
2017. szeptember 22. 10:42
Csak egy kérdést: HOL VAN AZ EREDETI MAGYAR SZENT KORONA? És: Vajon az Országházban? Sőt, egyáltalán Magyarországon van-e? Vajon az Országházban kiállított EREDETI? És ebből következőleg, amit a múzeumokban láthatunk, azok a tárgyak, könyvek (főleg) eredetiek vajon?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!