Miért nem lehet emlékműve a kommunizmus áldozatainak a Szabadság téren?

A Szabadság tér helyett Óbudán épülhet csak fel a Gulág-emlékmű, amit a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) a belvárosba tervezett – értesült a minap Magyar Idők. Az ok, hogy az V. kerületi önkormányzati képviselő-testület szerint az eredeti helyszínen, a Szabadság téren technikai akadályokba ütközött volna a felállítása.

A tér régóta emlékezetpolitikai csatározások helyszíne: a teret a szovjet katonák dicsőségét hirdető emlékmű uralja, vele átellenben a német megszállás áldozatainak emlékműve áll, a református templom lépcsőjéről pedig egy nem kevésbé vitatott altengernagy tartja szemmel a látképet.

A nemzetközi szerződés miatt mozdíthatatlan szovjet emlékművet némileg ellensúlyozza a feléje öles léptekkel tartó Reagan-szobor, de sokak szerint az az emlékezetpolitikai narratíva, amit a tér közvetít, még távolról sem kerek, nem kellően kiegyensúlyozott.

Ezért tartotta fontosnak a Gulág Emlékbizottság és a Szorakész, hogy éppen ezen a szimbolikus helyszínen álljon az a fekete márvány obeliszk, ami a szovjetek által elhurcolt magyaroknak állít emléket.

Tervek

Mielőtt a Gulág Emlékbizottság a támogatási szerződést megkötötte a Szorakésszel, a bizottság megbeszélést folytatott az önkormányzat munkatársaival a lehetséges helyszínekről. Az első elképzelés szerint a fekete márvány obeliszk a Szabadság teret uraló szovjet emlékművel szemben állt volna, de ezzel kapcsolatban technikai kifogások merültek fel.

Menczer Erzsébet óbudai fideszes képviselő, az emlékműállítás fő szervezője ezután azt javasolta, kerüljön az emlékmű a tér Honvéd utca felé eső végébe, vagyis az emlékmű mögé. A Szorakész elnöke szerint az érinthetetlen szovjet emlékművet Magyarország számára elfogadhatóbb kontextusba helyezte volna az obeliszk jelenléte és így hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy ne lehessen többé relativizálni Magyarországon a kommunizmus elévülhetetlen bűneit.

– fogalmazott Menczer Erzsébet a Mandiner megkeresésére.

Az önkormányzat részéről inkább a tér túlsó végét, a német megszállási emlékmű és a szökőkút környezetét ajánlották, így a tervek ennek megfelelően is készültek el.

Amikor viszont minden szükséges engedély a Szorakész kezében volt és csak az V. kerületi önkormányzat területtulajdonosi hozzájárulásra lett volna szükség, akkor technikai okokra hivatkozva mégis megtagadták azt.

Erről 2017. május 11-én egyhangúlag döntött a képviselő-testület. A belvárosi önkormányzat megkeresésünkre azzal reagált, hogy mind Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester, mind a testület messzemenőkig egyetért az emlékmű által kifejezendő elvekkel, ugyanakkor „a tér technikai adottságai nem teszik lehetővé a megjelölt helyen az emlékmű elhelyezését”.

Az ügyben Böröcz László kerületi alpolgármestert is megkerestük, aki szerint az emlékmű tervezésekor az interaktív szökőkút technikai paramétereit nem vették figyelembe, és ez volt az elutasítás oka. Más, az önkormányzathoz közel álló forrásból is úgy értesültünk, hogy

Kettős mérce?

A Szorakész elnöke értetlenül állt a határozat előtt. Mint lapunknak elmondta, a technikai problémák nem tűnnek áthidalhatatlannak, és véleménye szerint a német emlékműnek sem ártott volna a Gulág-obeliszk társasága. „Ha le akarjuk bontani a kettős mércét Magyarországon, ami még mindig tetten érhető, akkor ugyanazon a téren van helye mindkét diktatúra áldozatainak” – érvelt a döntés ellen Menczer. Szerinte, ha a konkrét helyszínen nem is lehetett megvalósítani a tervet, a téren biztosan helyet kaphatott volna az emlékoszlop. Ha a „technikai okok” nem érvényesek a teljes területre, vagyis ad absurdum a vezetékek nem terülnek szét az egész tér alatt, akkor lehetséges, hogy más is lehet az ügy hátterében.

Menczer kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy külföldről figyelemmel kísérték volna az emlékmű tervezésének folyamatát; és nem akarta kommentálni felvetésünket, miszerint a Szabadság térnek eddig is nagy figyelmet szentelő oroszok szerepet játszhattak-e abban, hogy végül nem ott épül meg az obeliszk.

A képviselő tapasztalatai szerint már a posztszovjet államokban sem jellemző a kommunista bűnök relativizálása, például májusban egy kazahszáni fogolytáborban járt és magyar emlékmű felállítását kezdeményezte, ami a nagykövetség segítségével egy hónap alatt megépülhetett.

– mutatott rá a helyzet ellentmondásosságára. Az obeliszket szorgalmazó fideszes politikus szerint az emlékmű körüli bonyodalmak inkább a hazai viszonyokat jellemzik, Kelet-Európa más országaiban őszintébben néznek szembe a múlt bűneivel.

Menczer Erzsébet elmondása szerint Balog Zoltán miniszter, a Gulág Emlékbizottság vezetője is megdöbbenéssel fogadta az elutasító döntést. Lapunk Balog Zoltánt is meg akarta szólaltatni az ügyben, de EMMI-s forrásaink szerint a miniszter szabadságát tölti, így nem lehetséges elérni őt.

Az emlékmű szorgalmazóinak végül be kellett látniuk, hogy az önkormányzat engedélye nélkül nincs lehetőség az obeliszk felállítására. Azóta Óbuda egy frekventált pontján megtalálták az emlékmű helyét, a tervek szerint az Árpád fejedelem útja mellett állhat majd.