A brit kormány a Brexit után is biztosítani kívánja más EU-s tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását – jelentette ki Theresa May brit miniszterelnök a BBC vasárnapi műsorában.
Theresa May brit miniszterelnök szerint London ragaszkodik ahhoz, hogy a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárait illető jogosultságok garantálásáról viszonossági alapon szülessen megállapodás. May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: brit miniszterelnökként fontos feladatának tartja, hogy gondoskodjék a többi 27 EU-országban élő britről. Hozzátette: kormánya biztosítani kívánja a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakban is, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását, vagyis azt, hogy az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.
Theresa May kijelentette: ebben a kérdésben megvan a jó szándék London és az EU részéről egyaránt. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról – vagyis a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításáról – Brüsszelnek küldött levélben is hangsúlyosan szerepel, hogy London a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások korai szakaszában megállapodásra kíván jutni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok és az uniós társállamokban élő britek jogosultságainak biztosításáról, és a tárgyalási alapelvekről született uniós megállapodásban is ugyanez a szándék tükröződik az Európai Unióban maradó 27 tagország részéről – mondta a brit kormányfő. Hozzátette: e kölcsönös jó szándék alapján hisz abban, hogy a kérdésről valóban sikerül a tárgyalások korai szakaszában egyezségre jutni.
Nagy-Britanniában heves belpolitikai vita zajlik az EU-s tagállamok állampolgárainak a brit tagság megszűnése utáni jogosultságairól. A konzervatív párti brit kormány már korábban is jelezte, hogy a kilépési tárgyalások kezdete után rövid idővel megállapodást szeretne elérni erről, de úgy, hogy az EU-társállamok is ezzel egy időben, viszonossági alapon garanciát vállaljanak az ott élő britek jogosultságainak további érvényesítésére.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt azonban közölte, hogy ha megnyeri a június 8-ára kiírt előrehozott parlamenti választásokat, akkor „kormányzásának első napján” feltételek nélkül, egyoldalúan garanciát vállalna a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,5 millió külföldi EU-polgár jogosultságainak megvédésére.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a Labour Brexit-stratégiájának elemeit ismertető minapi beszédében szintén elvetette a konzervatívok által támasztott viszonossági feltételt, „szégyenletes igazságtalanságnak” minősítve, hogy a konzervatív kormány nem hajlandó a brit gazdaságban dolgozó több millió külföldi EU-munkavállaló jogosultságainak egyoldalú garantálására.
(MTI)
Mit üzen Magyar Péternek? Mit gondol a brüsszeli konzervatív konferencia betiltásáról? Lesz-e harmadik világháború? Ezekről is szó esett a Mandiner Reakció élő felvételén a Scruton VP-ben.
Kacsoh Dániel, a Mandiner.hu főszerkesztő-helyettese az ATV műsorának vendége volt.
A bevándorló hátterű polgármester „személyes felelőssége egyértelmű.”
Néztem a külföldi lapokat.
A 444, a Telex és a 24.hu következetesen „szélsőjobboldali” konferenciának titulálta az eseményt.
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „mi vagyunk Magyarország és Európa legsikeresebb politikai közössége”.
Mexikó példátlan jogi sikert könyvelt el: két amerikai bírósági ítélet is megerősítette, hogy ezentúl perbe foghatja a tengerentúli fegyvergyárakat. Ehhez bizonyítania kell, hogy a területén tevékenykedő drogkartellek a szomszédos országból származó fegyvert használtak a gyilkosságaikhoz. A per folyamán az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek kártérítést követelhetnek. Valószínűleg számos más, az Egyesült Államokból származó kézifegyverekkel elárasztott közép- és dél-amerikai ország is él majd ezzel a lehetőséggel.
