Rémálom vagy demokratikus forradalom? Brexit-vita az MCC-ben

2017. április 20. 14:21

Tényleg változóban a világrend, de vajon mivel fog ez járni és mennyire lesz mély a változás? Mi lesz a brit előrehozott választásokon és hogyan fog lefolyni az EU-ból való kilépés? Többek között erről vitatkozott a Mathias Corvinus Collegiumban két brit szakértő, John O'Sullivan és Malcolm Gillies.

2017. április 20. 14:21
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

John O'Sullivan, a Danube Institute elnöke, Margaret Thatcher volt tanácsadója, valamint Malcolm Gillies, a Mathias Corvinus Collegium vendégprofesszora, a City University London volt rektora vitatkoztak a Brexitről, a brit előrehozott választásokról és a változó európai helyzetről a budapesti Mathias Corvinus Collegiumban szerdán.

Repedezik az EU és sok európai állam is

Malcolm Gillies szerint valóban változás van a nyugati politikában: sokfelé tapasztalható az elfordulás a liberalizmustól. És ahogy 1989 előtt se gondolták sokan, hogy gyorsan véget érhet a kétpólusú világ és a kommunizmus; úgy az utóbbi időben sem hitték el sokan, hogy gyorsan véget érhet az elmúlt negyed évszázad világrendje. 

Európában is sok változás történik, lásd az EU válságát, a regionális csoportérdekek megjelenését (visegrádi négyek), mintha több Európa alakulna ki a szemünk láttára – folytatta Gillies. De nem csak az EU van válságban, egyes államok rendje is repedezik, lásd Nagy-Britannia esetét Skóciával, vagy Spanyolországét Katalóniával. Gillest ezért nem is lepi meg, hogy Theresa May brit miniszterelnök az előrehozott választással erős mandátumot szeretne a politikájának folytatására.

S hogy a Brexit egyáltalán miért történt meg? John O'Sullivan szerint  a Brexit egy példája az európai társadalmakban megerősödő ellenállásnak az eddigi rendszerrel szemben. De Nagy-Britanniának azért van egy saját hagyománya ebben, mivel az EU-szkeptikusságnak több évtizede erős tábora van a brit közvéleményben. Más európai országokkal szemben Nagy-Britanniában az európai közösségbe való, hetvenes évekbeli belépés óta folyamatosan volt egy 30-40 százalékos tábor, amely mindvégig szkeptikus maradt az elköteleződéssel szemben. 

Kívül vagy belül?

London és Brüsszel együttműködése mindvégig kényelmetlen volt, a britek rendre külön utakon akartak járni. Sokan mondták, hogy előbb vagy utóbb a briteknek el kell döntenie, kívül vagy belül akarnak-e lenni. És a britek soha nem mondták ki, hogy ők elsősorban európaiak, és csak másodsorban britek. 2016-ban pedig úgy döntöttek, hogy kilépnek a közösségből. O'Sullivan mindenesetre úgy véli: az Európai Unió nem fog felbomlani, csak új alapokra helyeződik majd a közösség.

Az európai közhangulatának átalakulása kapcsán a Danube Institute elnöke azt fejtegette: a demokrácia régen egyszerűen a többség uralmát jelentette, míg a 20. század végére megerősödtek a többséget korlátozó liberális demokratikus intézmények, amelyek egyre inkább meghatározták a demokráciák irányát. 

O'Sullivan szerint 

az, amit ma populizmusnak hívunk, az a demokratikus többség harca, hogy a liberális intézményektől visszavegye a saját ügyeit.

A cél az, hogy a többség szava újra megjelenjen. Ez a folyamat John O'Sullivan szerint fájdalmas lesz. A jelen két fő feladata a nemzeti szuverenitás és a demokrácia visszaépítése. 

Szerinte a Brexit kapcsán a brit nép arról döntött, hogy ugyan egy kényelmetlenebb, de önkormányzó demokráciában, vagy egy prosperáló, ámde nemzetközi szervezeteknek kitett, korlátozott szuverenitású országban éljenek.

Malcolm Gillies ennél prózaibb okokat sorolt fel a Brexit ügyében: az EU biztosította négy fő szabadság, és ezen belül is az emberek szabad mozgása s annak kritikája mentén tematizálódott a Brexit-vita. A britek arról döntöttek, akarják-e az emberek szabad mozgását és ezzel a szabad beáramlást a brit földre.

Van tétje a brit előrehozott választásnak

A minap bejelentett, előrehozott parlamenti választásokról szólva John O'Sullivan arról beszélt: igaz ugyan, hogy Theresa May korábban tagadta az előrehozott választások kiírását, de a miniszterelnöknek joga van a megváltozott körülmények közepette megváltoztatnia a véleményét. A választáson a konzervatívok nagy győzelme várható, de azért vannak tétjei a voksolásnak: a Brexit-ellenes szavazók még mindig megakadályoznák a kilépést, ami amúgy is a különböző eljárások, bírósági ügyek miatt akár 5-10 éves folyamattá nyúlhat. A britek most igazából a Brexit megvalósulásáról döntenek. A demokrácia logikája szerint a Brexit visszadordíthatatlan, de soha nincs előre biztos kimenetelű szavazás - fogalmazott a Danube Institute elnöke.

Malcolm Gillies ehhez azt fűzte hozzá: Theresa May bizonyosságot akar, de szinte az összes párt ezt szeretné, ezért is támogatták szinte egy emberként az előrehozott választások kiírását. Maynek most nincs erős mandátuma sem a Brexit levezénylésére, sem az ország irányítására. A választással ezt a hitelességet szeretné megteremteni. Szerinte a voksolás érdekes kérdése lesz, hogy a vállaltan EU-párti liberális demokraták vissza tudnak-e erősödni, akár a konzervatívok rovására-

Azzal kapcsolatban, hogy Theresa May arról beszélt: a brit nép összezárt, de a Westminster, vagyis a politikai elit nem, Gillies azt mondta:

nem, nem zárt össze Nagy-Britannia.

A skót kérdés nem oldódott meg – ő például szeretne új népszavazást és skót függetlenséget is. Az északír probléma is újra éledezik a Brexit kapcsán.

John O'Sullivan, aki maga is részben ír származású, nem fél attól, hogy az északír polgárháborús állapotok visszatérnek. Ezt szerinte már egyik fél sem akarja újraélni. És úgy véli: a skót függetlenség ügye is túl van már a zenitjén: volt népszavazás a kérdésben és a többség elutasította azt. Szerinte a skót nacionalizmus egyébként is szocialisztikus, jóléti politikával párosul, és egy független Skócia nem tudna olyan jóléti hálót fenntartani, mint az egyesült Nagy-Britannia. 

És időközben Angliában O'Sullivan szerint a politika ötpártrendszerré alakult, ahol jelenleg a Konzervatív Párt magasan kiemelkedik a többi vetélytársa fölé, ami magával hozhatja azt is, hogy huzamosabb ideig konzervatív vezetése lesz az országnak. 

Az EU nem fog megszűnni

S hogy a brit fejlemények milyen kihatással lesznek a kontinens helyzetére? O'Sullivan szerint a Brexit után a britek legfeljebb baráti tanácsokat adhatnak a jövő EU-jának – viszont a NATO-ban nagyon is erős és szoros majd a védelmi együttműködés. Szerinte az EU nehéz időszakon megy most keresztül, de nem fog megszűnni és a populista hullám sem fog mindent átrendezni.

Malcolm Gillies pesszimistább ennél: szerinte Nagy-Britannia alternatívát mutat az EU tagállamainak, hogyan lehet kilépni és az EU-n kívül tovább létezni. Ez viszont egyáltalán nem lesz könnyű folyamat: mivel példa nélküli a kilépés, ezért sok részlet még csak most alakul ki, most fog kiderülni róla. Feltette a kérdést: hogyan teremt újra önálló kereskedelmi politikát Nagy-Britannia, ha negyven éve Brüsszel határozta meg azt. Gilles szerint a brit kormány új-zélandi tanácsadókkal dolgozik együtt, akik átadják a tudást, hogyan is kell önálló kereskedelempolitikát csinálni. És persze a jogi folyamat is nagyon bonyolult, hogyan is kellene a negyven évnyi közösségi joganyaggal átitatott brit törvénytárat kigyomlálni. „Ez az újraszabályozás egy rémálom lesz” – zárta szavait Gillies.

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gregorius
2017. április 20. 19:35
Amatőrként azt látom, hogy három nehéz dolog lesz előttük. Az egyik az, hogy Észak-Írország és Írország között határ lesz, ellenőrzésekkel. (Tompította az ellentéteket az, hogy teljesen szabadon járhattak, kereskedhettek.) Önálló kereskedelmi hálót kell kialakítani, azaz nem uniós tagként, hanem önálló országként kell kereskedniük. Az elmúlt vagy 40 év során rengeteg uniós jogszabályt kellett beemelni a saját jogrendjükbe. Ezeket most végig kell rostálni, hogy mi menjen és mi maradjon.
Gregorius
2017. április 20. 17:37
Nagy-Britannia jó száz éve még Világbirodalom volt és azóta is nehezen fogadja el a középhatalmi státuszt. Pocsék gazdasági helyzetben voltak, amikor a hetvenes években, harmadszori próbálkozásra felvették őket. Thatcher csak ez után indította a reformjait (nehézipar, bányabezárások...), ő különben állandóan veszekedett az "Unióval" a befizetéseken. Valamennyire normális kapcsolat csak Blair alatt volt, így végeredményben nem meglepő a Brexit eredménye. Hagyni kell őket, hadd boldoguljanak egyedül. Nekünk nem túl jó, mert sok mindenben hasonló elképzeléseik voltak az Unó jövőjéről, mint nekünk és az Unió második gazdasága volt.
Senye Péter
2017. április 20. 16:45
UK kilép az EU-ból, de különmegállapodásokkal elérheti, hogy gazdasági kapcsolatai megmaradjanak a többiekkel, Brüsszelnek belső ügyeibe való beleszólása nélkül. Ezzel követendő példát mutatnak.
aleb19
2017. április 20. 15:09
a vilag nyugati reszen azaz EU es US, 15 eve folyamatosan csokken a melosok realbere, de durvan...ezt az elegedetlenseget populizmusnak nevezni pofatlansag Trump legalabb kimondta, hogy a nagy cegek /adocsalo multik/ es a bankok a felelosok...brexites barmok mindnert bruszelitakat es a kelet-europaiakat okoltak ergo a brexit egy ordas nagy hazugsagon alapszik
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!