Hetilap

Jön a harmadik világháború?

Eszkaláció a Közel-Keleten
VI. évfolyam 16. szám

Adenauer: A többségnek nincs korlátlan joga a kisebbség felett

2017. április 19. 22:02

Alapfelfogásunkból az egyes ember és az állam közti viszony számára az alábbi tételek adódnak: az állam nem bír korlátlan jogokkal. Hatalma határa a személy méltósága és elidegeníthetetlen jogai. A többségnek nincs önkényes és korlátlan joga a kisebbség felett. A kisebbségnek is vannak jogai és kötelességei. Egyenlő jogokat, jogbiztonságot és igazságosságot mindenkinek.

2017. április 19. 22:02
Konrad Adenauer

Konrad Adenauer beszéde 1946. március 6-án a CDU programjáról. Az ötven éve elhunyt Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság első kancellárjának, a modern kereszténydemokrácia és az európai közösség atyjának emlékére.

„A német nép valamennyi rétege sok évtizede szenved az államról, a hatalomról, az egyén helyzetéről alkotott téves felfogás betegségében. Bálvánnyá tette és oltárra emelte az államot. Az egyént, annak méltóságát és értékét e bálványért feláldozta. Az állam mindenhatóságáról, az állam és az államban összegyűjtött hatalomnak az emberiség örök javaival szembeni elsőbbségének meggyőződése Németországban két lökésben jutott hatalomra. Ez a meggyőződés először Poroszországból kiindulva a szabadságharcok után terjedt el, azután a győzedelmes 1870/71-es háború után egész Németországot meghódította. Az állam a Herder és a romantikusok által képviselt népszellem, mindenekelőtt Hegelnek az államot a józanság és az erkölcsösség megtestesítőjének tekintő felfogása révén, a nép tudatában szinte isteni lénnyé lett. Az állam túlmagasztalásával szükségszerűen együtt járt az egyén értékének csökkenése. A hadsereg az az intézmény, amelyben az állami hatalom a legnyíltabban jelenik meg. A militarizmus így a nép széles rétegeinek gondolat- és érzésvilágában meghatározó tényező lett. A Poroszország vezette császárság megalapítását követően az állam egy valaha élőnek hitt lényből egyre inkább szuverén géppé alakult.

A nagy külső sikerek, melyeket ezen állam- és hatalomfelfogás kezdetben hozott, a gyorsan növekvő iparosítás, nagy embertömegeknek városokban történő koncentrálódása és ezzel járó elgyökértelenedése szabaddá tette az utat a német nép körében a materialista világnézet romboló elterjedése számára.

A materialista világnézet törvényszerűen az állam és a hatalom fogalmának további túlmagasztalásához, valamint az etikai értékek és az egyén méltóságának leértékeléséhez vezetett.

A nemzetiszocializmus ennek a materialista világnézetből adódó hatalomimádatnak és annak a következménye volt, hogy az egyén értékét bűnös mértékig figyelmen kívül hagyták.

E fejtegetések szükségesek programunk megértéséhez. Programunk nem sok, különböző eredetű kövecskéből összerakott mozaik, hanem az egész szemszögéből, egy tulajdonképpeni világnézetből nőtte ki magát. Csak ha ezt felismerjük és megértjük, akkor lehet megérteni és felismerni programunk teljes horderejét és a köztünk és más pártok között fennálló alapvető különbséget is, amely akkor is megmarad, ha a pillanatnyi vészhelyzet megszüntetésére irányuló követelések és javaslatok tekintetében messzemenően egyet is kell értenünk velük. Szükségesnek tartjuk, hogy a szükség éveinek konkrét feladatain túlmutató irányelveket állítsunk fel, mert népünknek újra kell gondolnia a politikát.

Programunk alapvető mondata: a materialista világnézet helyére ismét a kereszténynek kell lépnie, a materializmusból adódó alapelvek helyére a keresztény etikából adódó alapelveknek kell kerülniük. Ezeknek kell meghatározóvá válniuk az állam újjáépítése és hatalma elhatárolása tekintetében, valamint az egyes ember jogai és kötelezettségei, a gazdasági, szociális és kulturális élet, valamint a népek egymás közötti viszonyai vonatkozásában. Munkánk alapjának és vezérfonalának tekintjük a kereszténységnek az ember méltóságáról, minden egyes ember értékének elsőbbségéről alkotott tézisét. A demokrácia számunkra nem merül ki a parlamenti kormányzásban. Számunkra olyan világnézet egyben, amely szintén a kereszténység által a minden egyes ember méltóságáról, értékéről és elidegeníthetetlen jogairól kialakított felfogásban gyökerezik.

A demokráciának ezeket az elidegeníthetetlen jogokat kell tiszteletben tartania az állami, a gazdasági és a kulturális életben. Azért nevezzük magunkat Kereszténydemokrata Uniónak, mert ezek az alapelvek, amelyek a nyugati kereszténység szellemi talaján állva fejlődtek ki, alkotják egész munkánk alapját, és mivel valamennyi hitvallású keresztényt közös munkára kívánunk megnyerni.

Alapfelfogásunkból az egyes ember és az állam közti viszony számára az alábbi tételek adódnak: az állam nem bír korlátlan jogokkal. Hatalma határa a személy méltósága és elidegeníthetetlen jogai. A többségnek nincs önkényes és korlátlan joga a kisebbség felett. A kisebbségnek is vannak jogai és kötelességei. Egyenlő jogokat, jogbiztonságot és igazságosságot mindenkinek. A politikai és vallásszabadság jogát; annak elismerését, hogy a családnak a nép szempontjából alapvető jelentősége van; valamint a nőknek a szakmai és közéletben való szabad részvétel jogát.

A gazdasági és a szociális élet számára az alábbi alapelveket határozzuk meg: a gazdaság célja kettős: a nép szükségleteinek fedezése, valamint az ember és a közösség alkotóerőinek kibontakoztatása. Bármilyen gazdaság kiindulópontja csak a személyiség elismerése lehet. Ebből adódik olyan szociális jog megalkotásának szükségessége, amely a munkavállalókat és a munkaadókat a vezetés és a felelősségviselés tekintetében egyenjogú tevékenységre kötelezi. Ezáltal a gazdaság és a társadalom szociális újjárendezé- se, valamint a gazdasági hozam igazságos elosztása érhető el – és ezáltal túlhaladottá válik az osztályharc szelleme.”

Játsszon és nyerjen páros belépőt!

Összesen 175 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tündér_Lala
2017. április 21. 09:24
Az úr egy szilárd elvrendzsrű politikus volt, aki a saját korának kihívásaira adott választ. A kissebbség pedig bántódás nélkül kifejtheti véleményét és érvelhet mellette, de nem kérhet vétójogot és nem diktálhat. Ez az ő idejét megelőzően és ma sincs így.
Zsusztina
2017. április 21. 07:45
Teljesen egyetértek. Merkelnek, Schulcinak és Junckernek is el kéne küldeni ezt, és utána kikérdezni tőlük.
Rumpelstilzchen
2017. április 20. 16:39
Szegény Adenauer, forog. Nincs cenzura, nincs kisebbségi uralom Németországban. Akkor olvassátok és ... " Bayern Rentner wegen Hayali-Beleidigung verurteilt Stand: 20.04.2017 13:01 Uhr Der Angeklagte habe Flüchtlinge pauschal als Invasoren und "rapefugees" bezeichnet und ihnen das Menschsein abgesprochen, sagte der Vorsitzende Richter in der Urteilsbegründung. Außerdem habe der Waginger die ZDF-Journalistin Dunja Hayali als dreckige Systemnutte bezeichnet und damit massiv beleidigt. Ein 65-jähriger Rentner ist wegen Volksverhetzung sowie wegen Beleidigung der ZDF-Moderatorin Dunja Hayali zu 2.200 Euro Geldstrafe verurteilt worden. Der Mann hatte die Journalistin über Facebook wüst beschimpft. Hayali hatte Strafantrag gestellt... Forrás: http://www.tagesschau.de/inland/hayali-beleidigung-101.html Tehát : mert egy 65 éves nyugdíjas a "menekülteket" beözönlőknek és "rapefugees" , valamint egy ZDF moderátort rendszerribancnak nevezett a bíróság 2.200 Euró pénzbüntetésre ítélte. Pikáns, hogy mindezt a NEM cenzurázott Facebookon tette, a szabad vélemény országában , Németországban. Adolf se csinálta ezt tökéletesebben. Der Feind hört mit ! Ti panaszkodtok,hogy nincs Magyarországon szólásszabadság!?
KannibálTatárÚr
2017. április 20. 12:29
Ez az Adynauer nem tudja, hogy a katonai behívó a személy méltóságának és elidegeníthetetlen jogainak a megsértése.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!