A Momentum és az üres nemzetkép

„A kérdés, amit a Momentum nem tesz fel, hogy kik és hogyan gyakorolják a hatalmat a 21. században, illetve hogy ebben a nemzet fogalma kiknek állítható a szolgálatába. És nem válaszol arra a megkerülhetetlen kérdésre sem, hogy a Momentum mint politikai aspirációkkal rendelkező szereplő mit akar, mire és kit szolgáljon a nemzet? Ezen kérések megválaszolása nélkül pedig a nemzetre való hivatkozás üres frázispuffogtatás marad.

A 21. századra nagyon nehézzé vált válaszolni arra a kérdésre, hogy kik és hol gyakorolják a politikai hatalmat, és mi adja hozzá a legitimitást. Elmúlt az az idő, amikor tisztán tudtuk, hogy itt egy nemzet, áll x millió emberből, akik közösen döntenek a jövőjükről azáltal, hogy vezetőket választanak, akik majd az ország határain belül kormányoznak. Ugyanis a kormányzás, a politikai hatalomgyakorlás egy jelentős része nemzetközi szintre került. Itt nem csak olyan viszonylag (át)látható nemzetközi szervezetekre gondolunk, mint az EU vagy az IMF, de arra is, hogy az országok sorsát befolyásoló gazdasági folyamatok teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon a nagy metropoliszok értéktőzsdéin, vagy épp multinacionális vállalatok irodáiban zajlanak. A nemzeti kormányzás mozgástere beszűkült.

Erre a globalizációkritikus jobb- és baloldal egy része is sokszor a nemzeti keretek megerősítését javasolja válaszként. Az érvelésük mögött az áll, hogy a nemzeti keretben még mindig értelmezhetően ellenőrizhetők a döntések, a demokratikus procedúrák még biztosíthatják az emberek által kívánt társadalmi modellek működését. Sok szociáldemokrata szerint, miközben a világgazdaság egyre igazságtalanabb és egyenlőtlenebb jövedelemeloszlást eredményez, addig egy-egy nemzetállamon belül biztosítható lehet az igazságosabb, méltányosabb elosztás. A Momentum pozitív nemzetképe vajon ezügyben mit jelent? Megerősítené a nemzetet, hogy az embereknek újra erősebb beleszólásuk legyen közös sorsuk alakításába? Eddig azt tudhatjuk, hogy a globalizációra lehetőségként tekintenek – de akkor a nemzet minek? (...)