A liberális demokrácia szerves részét jelentő információ-monopólium kihívást kapott a nép sajátos, internet általi politikai részvétele által.
Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatójának írása
Hétköznapi demokratizálás
Vajon mi zajlik itt velünk és körülöttünk? Mi az a fogalmi keret, amelynek segítségével a helyzetet (illetve annak változását) a legjobban tudjuk leírni?
Egyetlen területre koncentrálva: a demokrácia értelmezése lett sokkal diffúzabb, mint korábban. 1989-től nagyjából a 2000-es évek közepéig vetélytárs nélkül állt az intézményes vagy liberális demokrácia koncepciója.
Nem azért, mert minden kérdésre pontos választ adott, hanem azért, mert kiválóan összesűrítette elit és nép kapcsolatának azokat a vonásait, amelyek – különösen a mi régiónkban - a '80-as évek végétől kialakultak.
Ha azt a kérdést tesszük fel: a liberális demokrácia koncepciója az utóbbi időben miért veszítette el kezdetben kétségkívül meglévő egyeduralmát és népszerűségét, a válasz messze nem pusztán a pártpolitikai populizmus megerősödésében, hanem az internet elterjedésében, s ennek nyomában a nép újszerű politikai-társadalmi elhelyezkedésében keresendő.
Egyszerűen szólva: az emberek egészen más viszonyba kerülnek a politikával az internet korában, mint előtte.
Tony Blair fő ideológusa, Anthony Giddens pontosan érzékelte ezt az Ön jön Mr. Brown című könyvében (Gondolat kiadó, 2007). Azt írja, hogy a demokrácia most először hatol be az életünkbe, mégpedig azért, mert az információk ellenőrzése kikerült az elit kezéből. Ami egy nagyon érdekes – és roppant kevéssé elemzett – változás!
S figyeljünk csak! Nem azt mondja, hogy (mint sokan képzelegnek róla) az elitek kiszorulnának a hatalomból, hanem azt, hogy a liberális demokrácia szerves részét jelentő információ-monopólium kap kihívást a nép sajátos, internet általi politikai részvétele által.
A szerző nem ír róla, de hozzátehetjük: ez a változás az oka, hogy az elmúlt 25 évben megszokott nyelvezet (amit szokás politikailag korrekt beszédnek nevezni) napjainkra jóval csekélyebb vonzerővel bír, mint korábban. Giddens egyébként ezt az átalakulási folyamatot „hétköznapi demokratizálásnak” nevezi.
A hétköznapi demokratizálás tehát alapjaiban megváltoztatja a korábban kialakult elit-nép viszonyt, s egyelőre úgy látszik: azok a politikai erők ennek haszonélvezői, amelyek ujjukat erősen a nép pulzusán tartják. A liberális demokrácia koncepcióját – Magyarországon például - úgy lehet újra feltámasztani, ha képviselői először is megpróbálják értelmezni ezt a „hétköznapi” demokratizálódást.
A külügyminiszter azt is világossá tette, hogy Magyarország nem fog támogatni olyan személyt a NATO főtitkári posztjára, aki korábban hazánk „térdre kényszerítéséről” beszélt.
Csak rajtunk múlik, hogy átlátunk-e a szitán, és hatalmat adunk-e nekik magunk fölött.
Nagyon aggasztó és végtelenül elkeserítő, hogy a magyarországi baloldal mindezek után is a háború pártján áll.
Nem a hiteltelen jelző a legdurvább kritika.
A biztonsági félelmek ellenére is nő a TikTok használatának népszerűsége az európai politikusok körében.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Az Európai Néppárt elnöke szerint hatalmas siker a migrációs egyezmény.
A külföldi ügynökök elleni törvényről beszélt a kormánypárti képviselő a pulpituson, amikor ellenzéki kollégája ököllel az arcába vágott. Nem kellett volna.
