Nemnövekedés: utópia vagy új modell?

2016. január 28. 12:17

Kutatási terület, mozgalom, életmód, utópia? Mindezek összessége a Nemnövekedési Mozgalom, amelyről augusztus-szeptember fordulóján konferenciát rendeznek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A paradigmaváltónak szánt elképzelés szerint a véges lehetőségekkel rendelkező világban nem lehet a végtelenségig növekedni, ezért szükség van az uralkodó gazdasági-társadalmi felfogások gyökeres átgondolására.

2016. január 28. 12:17
Pintér Bence

2016. augusztus 30. és szeptember 3. között Budapesten, a Budapesti Corvinus Egyetemen tartják az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Nemnövekedés Konferenciát. A konferenciával párhuzamosan kerül megrendezésre a Nemnövekedés Hét, amely városszerte jelentős rendezvényeket foglal magában, amelyen a szélesebb közönség is megismerkedhet a Nemnövekedés fogalmával és konkrét, gyakorlati kezdeményezéseivel.

A szervezők szerint a nemnövekedés nem kifejezetten mainstream áramlat, így szükség lenne arra, hogy a közbeszédben is megjelenjenek a témái. A nemnövekedés témaköréről csütörtökön Köves Alexandra jövőkutatással foglalkozó közgazdász tartott rövid ismertetést. Köves korábban tizenöt évig uniós fejlesztéspolitikai területen dolgozott: elmondása szerint az itt megtapasztalt problémák fordították az uralkodó áramlatok megkérdőjelezése felé.

Végesek a lehetőségek

Köves szerint a nemnövekedés egyszerre kutatási terület, mozgalom és adott esetben életmód: tehát elméleti és gyakorlati szinten is vizsgálja a véges lehetőségekkel rendelkező világban a növekedés korlátait, alternatíváit, amelyek igazságosabb társadalomhoz, egészségesebb környezethez vezethetnek. A nemnövekedés kutatói szerint a gazdasági növekedés a fejlett országokban elérte a társadalmi és ökológiai határokat és nem old meg minden problémát.

A nemnövekedés alapvetéseket igyekszik megkérdőjelezni, olyan fogalmakat újradefiniálni, mint a jólét/jóllét, fejlődés, munka, igazságosság, felelősség, szolidaritás, illetve a demokrácia. A kérdések között szerepel, hogy milyen az ember, hogyan ágyazódik be a gazdaság a társadalomba, és hogy a technikai fejlődéssel párhuzamosan hogyan alakul át a munkavállalás. A nemnövekedés kutatói úgy gondolják, hogy a gazdasági-társadalmi-környezeti válság mellé egy negyedik terület, a képviseleti demokrácia válsága is társul.

Jó értelemben vett utópia

A kérdések megfogalmazása mellett természetesen az alternatívák keresése is fontos terület: javaslatok születnek a nagy rendszerek átalakítására, az újraelosztás igazságosabbá tételére (ilyen például a feltétel nélküli alapjövedelem témaköre), az ökolokalizmus megteremtésére, a nemnövekedéshez szükséges csökkentési mechanizmusok megtervezésére, illetve az újrafelhasználás, újrahasznosítás témáira. Összességében tehát egy paradigmaváltási alternatíváról van szó, amely a jelenlegi mainstream keret megkérdőjeleződése, esetleg összeomlása esetén kerülhetne előtérbe.

Köves Alexandra szerint ez az irányzat egy jó értelemben vett utópiaként szolgál, hiszen könnyebb változtatni akkor, ha van valami kitűzött cél: a reális utópia befolyásolja a cselekvéseket.

A közgazdász ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a nemnövekedés nem szól a technológiai fejlődés megállításáról, sem pedig általában véve a lemondásról vagy arról, hogy „vissza kéne menni a barlangba”. Ambiciózus célnak tűnik, de Köves egyébként a rendszerek teljes, gyökeres átstrukturálásáról beszél, ami a nemnövekedés propagálói szerint végbemehet alulról szerveződve, demokratikus úton is, de nem kizárt, hogy a paradigmaváltáshoz egy nagy összeomlás szükséges.

Az elméleti kutatások, megoldáskeresések mellett a gyakorlati megvalósítás témája is megjelenik: ezek elsősorban olyan alulról jövő, nemnövekedés által megfogalmazott célok irányába mutató kezdeményezéseket jelentenek, mint a közösségi kertek, a teherbicikli-hálózatot működtető Cargonomia, vagy az adott sajtóesemény gasztronómiai oldalát is kiszolgáló Házikó. Utóbbi cég vidékfejlesztési törekvéseit például catering-szolgáltatásokkal egybekötve igyekszik behozni a vidéki termelők termékeit a fővárosba.

A nyár végi-ősz eleji konferenciára ötszáz érdeklődőt várnak.

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
noMores
2016. január 28. 13:43
Az orokos termekfelhalmozas, stuff-gyujtes csak ideiglenes potlek, ertelmetlen, haszontalan. Es az elet vegen mindenki szamara kiderul, hogy emberi kapcsolatokat kellett volna gyujteni, nem arucikkeket..
Akitlosz
2016. január 28. 13:25
Nem a felfogással van a baj, hanem a létező pénzügyi világrenddel. Ez csak akkor működik, ha a növekedés állandó. Kisebb és rövidebb recesszió még belefér, de tartós nem, akkor összeomlik a rendszer. Nem véletlen, hogy gond esetén fedezetlen, semmiből teremtett dollár és euró billiókat zúdítanak rá a gazdaságra, hogy újra működésbe hozzák a rendszerüket és elkerüljék az összeomlását. Miért nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés a pénzrendszer működéséhez? Manapság a pénz többsége elektronikus hitelpénzként keletkezik a bankokban. A bankoknak joguk van a semmiből pénzt teremteni, de csak akkor, ha azt valaki felveszi hitelként. Azaz a pénznek a létrejöttekor a világon semmi fedezete nincsen, a fedezet az adós jövőbeli munkája és a vagyona. A bank kamatot vár el a nyújtott hitelre, azaz több pénzt vár el vissza, mint amennyit teremtett. Csakhogy a kamatok fedezésére senki nem teremt új pénzt. Azaz alapvetően nincsen annyi pénz forgalomban, mint amennyi a hitel és azok kamatai. Tehát az adós csak úgy tudja visszafizetni a hitelt kamatostól, ha többlet pénzt szerez. Az a többlet pénz is úgy keletkezett, hogy valaki más felvette azt hitelként. Tehát ahhoz, hogy a régebbi hiteleket kamatostól vissza lehessen fizetni egyre több és több pénzre van szükség. Az új pénz nagy többsége pedig csak akkor keletkezik, ha valaki hitelt vesz fel, azaz egyre magasabb hitelállományra van szükség a rendszer működéséhez. Egyre több és több hitelt viszont csak akkor tudnak nyújtani a bankok, ha folyamatos gazdasági növekedés van. Így ameddig ez a pénzügyi világrend van érvényben, addig hiába az ilyen okos eszmefuttatások a nemnövekedésről, a bolygó megmentéséről és egyéb szép, nemes, fontos és igaz dolgokról egyszerűen muszáj növekedni különben összeomlik a pénzügyi rendszer, s ezzel a gazdaság, aztán a társadalom, stb. aminek beláthatatlan következményei lennének. Az persze teljesen nyilvánvaló ez a jelenlegi pénzügyi rendszer hosszú fenntarthatatlan. eleve fenntarthatatlannak találtak ki, de úgy voltak vele, hogy hosszú távon úgyis minden halottak vagyunk. A semmiből pénzteremtés joga óriási kiváltság, így ebből a politikusoknak és a bankároknak anyagi hasznuk van mindenki más kárára, így ők fenntartják ezt a rendszer, ameddig csak lehetséges. Ehhez meg ugye gazdasági növekedés kell, ezért erőltetik azt bármi áron így ahhoz, hogy egy ilyen nemnövekedés utópiának bármi reális esélye legyen a megvalósulásra előbb le kellene cserélni a pénzügyi világrendet.
enes
2016. január 28. 13:04
növekedés= több CO2
Harangláb
2016. január 28. 12:46
Balogh János akadémikus hasonlította az emberiség növekedését a rákos sejthez... Az átlagos ökológiai lábnyoma a z emberiségnek 1,5...ez nem tartható sokáig! A gyerekkoromban falun nyugodtan lehetett inni az ásott kutakból, ma meghalnál tőle! :) Nemsokára olyan szűk lesz az ivóvíz kincs, hogy háború fog dúlni érte...Talán a migráncs dolog is erről szól már...:( Vagy valami járvány rendet tesz...vagy háború lesz. szép kilátások...:(
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!