Orbán a migránsválság miatt kivonulna Irakból!

Kötcsei beszédében Orbán Viktor a minap kifejtette, mennyire szörnyű, káros és bűnös dolognak tartja az iraki intervenciót:

„...pénzről, olajról, nyersanyagról és valami egész másról volt szó, és valójában nem jót tettek, amikor méltóztattak szétbombázni Irakot vagy éppen Szíriát, hanem a legrosszabbat, ami lehetséges úgy, hogy közben igényt tartanak rá, hogy a világ ismerje el, hogy ők a jók, akik a jó oldalon állnak. Ez a liberális külpolitikának a lényege, e köré van szervezve.”

Arra nem tért ki, hogy ebben a szörnyű intervencióban Magyarország is kezdettől a mai napig részt vesz. Talán elkerülte a figyelmét, hogy idén áprilisban ő maga és a kormánypárt is megszavazta további részvételünket az „iraki misszióban”, de ezen könnyen lehet segíteni, hiszen egy újabb szavazással az épp most újrainduló parlamenti ülésszakban vissza lehet hívni onnan a magyar katonákat.

Mint ismeretes, a Jobbik és az LMP mindig ellenezte ezt és az MSZP is vacillált, úgyhogy nem lenne olyan nehéz összehozni a kétharmadot, mint amikor ezt az Orbán által most mélyen elítélt intervenciót megszavazták. Sajnálatos körülmény, hogy erre csak a közel-keleti agressziónk által kiváltott menekültáradat döbbentette rá a miniszterelnököt, de legalább kimondta végre a lényeget, amiből le kell vonni a szükséges konzekvenciát. Mert az ugye eleve nem kérdés, hogy egy szerinte is ilyen rossz háborúban percig sem vehetünk részt tovább. Az sem kérdés, hogy a magyar választók elsöprő többsége (úgyszólván pártoktól függetlenül!) eleve ellenezte katonáink idegenbe küldését, ráadásul a legcsekélyebb magyar érdekeltség vagy érintettség nélkül folytatott nagyhatalmi konfliktusokban való részvételre.

Várjuk tehát, hogy Orbán Viktor haladéktalanul megtegye a szükséges lépéseket, hogy mielőbb visszahívjuk katonáinkat Irakból és hasonló okokból nyilván Afganisztánból is. Tekintettel részvételünk Orbán szerint is szörnyű következményeire, az ügy nem tűr halasztást.

Ez a lépés nemcsak azért fontos, hogy megóvjuk a magyar honvédség és országunk jó hírét vagy csökkentsük az eddig is súlyos történelmi felelősségünket a 13 év alatt másfél millió áldozattal járó iraki intervencióban, melyben háborús bűnöket is elkövethettek a koalíciós haderők. Ennél is jóval többről van szó, mert katonáink visszahívása lehet az első lépés a közel-keleti válság tényleges rendezésére, a migránsválság tüneti kezelése helyett a kiváltó okok megszüntetésére.

A migránsválság valódi megoldása

Magyarországnak és Európának egyaránt elemi érdeke visegrádi partnereink meggyőzése, hogy velük együtt érjük el: az Európai Unió nyomatékkal javasolja, sőt, kényszerítse ki egy békekonferencia haladéktalan megtartását az USA, Oroszország, az EU, valamint Irán és Törökország részvételével, hogy véget vessenek a nagyhatalmak a Közel-Keleten és Ukrajnában egymás ellen folytatott hibrid háborúknak, melyek Európa békéjét, biztonságát és jólétét súlyosan és immár közvetlenül fenyegetik.

Ha pedig az Európai Unió tagjainak legelemibb érdekeit sem képes érvényesíteni a nagypolitikában, ha nem képes biztosítani térségünk békéjét és biztonságát, akkor más megoldást kell keresni, egy új szövetségi rendszert kell kialakítani – de csak akkor, ha megbizonyosodtunk arról, hogy az EU tényleg nem tud kiállni a béketerv kialakítása és megvalósítása mellett, nem utolsósorban azzal, hogy újragondoljuk az atlanti együttműködést és az iraki-afganisztáni intervenciókból kivonulva nyomást gyakorlunk Amerikára, hogy ne kizárólag saját nagyhatalmi érdekei mentén alakítsa ki politikáját a Közel-Keleten, Ukrajnában és máshol, még akkor is, ha ennek következményei súlyosan sértik Európa stratégiai érdekeit.

Mindez ráadásul megalázóan nyílt formákban történik, ahogy az is, hogy az USA az Oroszországi embargó alatt még 20%-kal növelte is orosz exportját, miközben ugyanennek az embargónak a betartása az Európai Uniónak jelentős gazdasági károkat okozott. Ha szövetségesek vagyunk, akkor ez legyen kölcsönös, ha pedig nem kölcsönös, akkor újra kell értelmezni az atlanti szövetségi rendszert. Amerika nem térhet ki európai szövetségeseinek érdekérvényesítése elől, mert ezt a luxust sem politikailag, sem gazdaságilag, sem katonailag nem engedhetné meg magának. Főleg Kína és Oroszország látványos térnyerése idején és a mai világhelyzetben.

Olyan ez, mint a klasszikus viccben: elterjed a hír, hogy az oroszlánnak van egy halállistája és a medve, majd a farkas és a róka is inkább elintézi magát, nehogy az oroszlán végezzen velük, csak a nyuszikának van annyi esze, hogy bátran odamegy az oroszlánhoz és lehúzatja magát a listáról. Főleg, hogy már az oroszlán sem a régi és sem gazdaságilag, sem kulturálisan, sem politikailag, de még katonailag sem képvisel sokkal nagyobb erőt a Nyuszi Uniónál.