KSH: Romlott az életszínvonal Magyarországon

A KSH Statisztikai tükör című kiadványából kiderült: az életszínvonalat mérő számok szerint, 2010 óta romlott a helyzet Magyarországon, ez pedig a 17 éven alattiakat átlagon felül érinti - írja a NOL. A magyarok közel háromnegyede nem tudott egy 50 ezer forintos, váratlanul felmerülő kiadást fedezni. Az ország lakosságának kétharmada a tavalyi év során nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést, ráadásul az országban csaknem hárommillióan nem esznek húst. Az anyagi deprivációt (megfosztottságot) kilenc szempont alapján mérik: a hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a színes tévé, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes üdülés hiánya. Anyagilag depriváltnak számít az, aki ezek közül legalább hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz. A KSH tavaly tavasszal készült vizsgálata szerint a magyar lakosság 42,2 százaléka nélkülöz legalább három tételt: ez az eredmény pedig 2,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es.

Megvizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is (ekkor a kilencből legalább négy tétel hiányzik), ez a lakosság 23,1 százalékáról mondható el. Tavaly előtt itt is jobb volt a helyzet, a lakosságnak még csak 20,6 százaléka élt így. Az EU-ban rajtunk kívül csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató. A színes tévé és a mosógép kivételével Magyarországon az összes tétel romlást mutat: az autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett egy év alatt.

Anyagi megfosztottság 4 millió 160 ezer embert érintett. Megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. A szegénységi arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken: hazánkban a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek, 2010-ben még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18–24 éves korosztálynak kell szembesülnie. A felmérés arra is kitért, hogy 2011-ben több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18–64 éves felnőtt és közel 70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó 62 ezer forint) alatt. A szegénységi kockázatot tekintve az idősek, közülük is a 65 évesnél idősebb férfiak vannak a legkedvezőbb helyzetben.