Továbbra is „aggasztóan magas” az antiszemitizmus foka Európában, különösen Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban – állapította meg a Rágalmazásellenes liga (Anti-Defamation League, ADL) amerikai zsidó szervezet kedden New Yorkban ismertetett, 10 európai országban elkészíttetett felmérése.
A közvélemény-kutatás Magyarországra, Ausztriára, Franciaországra, Németországra, Olaszországra, Hollandiára, Lengyelországra, Spanyolországra, Norvégiára és Nagy-Britanniára terjedt ki. A felmérés megállapította, hogy ezekben az országokban a lakosság nagy csoportjainak körében tovább élnek azok a klasszikus antiszemita vélemények, amelyek szerint a zsidóknak túl nagy a gazdasági befolyása, lojálisabbak Izraelhez, mint a saját hazájukhoz és „túl sokat beszélnek” a holokausztról.
„A felmérés megállapította azt a nyugtalanító tényt, hogy az antiszemitizmus foka továbbra is magas az egész kontinensen és sok európait sokkal magasabb szinten fertőz meg, mint amit az Egyesült Államokban tapasztalunk” – jelentette ki Abraham H. Foxman, az ADL amerikai országos igazgatója. „Magyarországon, Spanyolországban és Lengyelországban az antiszemita magatartást mérő számok szó szerint túllépnek a grafikonon és komoly választ követelnek a politikai, civil és vallási vezetőktől.”
Az antiszemitizmus általános foka a felmérés szerint a „tízek” közül Magyarországon a legmagasabb, 63 százalék (2009-ben 47 százalékot mértek). Spanyolországban ez az érték 53, Lengyelországban pedig 48 százalék. Franciaországban – ahol egy toulouse-i zsidó iskolánál hétfőn három gyerek és egy tanár életét követelte az erőszak – az antiszemitizmus általános foka a 2009-ben mért 20-ról 24 százalékra nőtt.
Arra a kijelentésre, hogy „a zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint a saját országukhoz”, Spanyolországban a megkérdezettek 73 reagálta azt, hogy „ez valószínűleg igaz”. Magyarország ebben a „rangsorban” 55 százalékkal az ötödik negyedik helyen áll, Lengyelország és Olaszország (61-61 százalék), valamint Norvégia (58 százalék) mögött.
Arra a kijelentésre, hogy „a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek az üzleti életben”, 73 százalékkal Magyarországon volt az első abban, hogy a megkérdezettek kijelentették: „ez valószínűleg igaz” (2009-ben még 67 százalék vélekedett így). Ebben a kategóriában Spanyolország (60 százalék) került a második helyre, Lengyelország (54 százalék) pedig a harmadikra. Erről a kérdésben Hollandiában (10 százalék) tért a legjobban a megkérdezettek véleménye.
Arra a kijelentésre, hogy „a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek a nemzetközi pénzpiacokon” Magyarországon a megkérdezettek 75 (2009: 59), Spanyolországban 67, Lengyelországban 54, Olaszországban pedig 43 százalék mondta azt, hogy „ez valószínűleg igaz”.
Azzal a kijelentéssel kapcsolatban, hogy „a zsidók még mindig túl sokat beszélnek arról, hogy mi történt velük a holokauszt alatt”, Magyarországon 63 (2009: 56), Lengyelországban 53, Olaszországban 48, Spanyolországban 47, Ausztriában 45, Németországban pedig 43 százalék mondta az, hogy „ez valószínűleg igaz”.
Az ADL-nek az Ipsos-Reid Public Affairs által felmérése, amely mind a 10 érintett országban egyaránt 500-500 fős mintán, januárban készült, a statisztikai hibahatár, országtól függően, 4,43-4,85 százalék.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Hirsh Goldberg-Polin kezét a videó tanúsága szerint amputálták, miután a terrortámadásban megsebesítették.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Kinek miért nem érdeke az eszkaláció? Milyen stratégiát követ Izrael és Irán a csapás-válaszcsapás eseményláncolatban? Milyen geopolitikai következményei vannak a konfliktusnak a Közel-Keleten? Egy Irán- és egy Izrael-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
Kétségtelen tény, hogy ebből a tragédiából egy kiút van: az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése.
Célunk, hogy az emberek rémálma, a háború eszkalációja helyett a liberálisok rémálma, a nemzeti erők nemzetközi együttműködése valósuljon meg a CPAC-en – mondja Szánthó Miklós. Miért tiltanak ki újságírókat a rendezvényről? Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van egy új Európai Parlamentre.
