Összesen 28 komment

Hozzászólók szűrése

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kommunista birodalom a baltikumi történelmi határokat kivéve ott szakadozott szét, ahol a pártvezérek az érdekszféráikat megrajzolgatták. Oroszország akkor nem volt abban a helyzetben, hogy etnikai határokat húzzon és talán nem is látszott ez fontosnak, mert nem gondolták, hogy az ukránok vagy a kazakok az oroszokkal szemben akarnak majd "nemzetállamot" létrehozni.

Az ukránok két évtizeden keresztül képtelenek voltak működőképes államot létrehozni, s a nyilvánvaló kudarcot nacionalista ámokfutással kompenzálták. Oroszországban ezzel szemben regenerálódott az autokratikus ortodox politikai kultúra, s egy köztársasági cáratyuska vezetésével helyreállították a rendet és a központosított államot.

Egy végletekig frusztrált, a nemzetközi nagytőke kénye-kedvének kiszolgáltatott Ukrajna áll szemben egy erős és önbizalommal teli orosz birodalommal. Ukrajnából menekülnek az emberek, teljesen reménytelennek látszik a helyzet. Lehet ez még sokkal rosszabb is.

@zöldremény

Lasd kubai valsag. Amerika le akarta bombazni Kubat. Szartak a szep szovegekre hogy igy meg ugy szuveren orszag.
Ja, es ott nem volt megvedendo amerikai kisebbseg, egyszeruen csak nem akartak kozephatotavolsagu raketakat kozvetlenul a seggukbe. Ami ertheto.

"Oroszorzág jelenleg például annektálással és polgárháborúk kiprovokálásával, sőt aktív háborúzással teszi ezt."


Azért ha valaki ilyen kijelentést tesz, nem árt ha tisztában van a tényekkel. Oroszorság 1994-1996-ban háborúzott először a csecsennekkel, kik 1991 kinyilvánították a fuggetlenségéget, majd 1992-ben csecsenföldböl kivált Igusföld. Dzsohar Dudajev csecsenföld államfőjeként 1993-ban mint egy diktátor, hogy megszabaduljon az ellezéktől feloszlatta a parlamentet majd betiltotta az orosz nyelvet és erőteljesen elnyomta az ott élő kissebségeket, főleg az örményeket és oroszokat. Az oroszok, akkoriban még Borisz Jelcin, csak 1994 decemberében mentek támadásba. A háborúért, itt nem lehet teljes mértékben az oroszokat okolni. A Csecsenek is rátettek nem egy lapáttal, főleg Dudájev akkori Csecsen elnök oroszellenes politikája volt az, mely nagy mértékben hozzátett a háború kirobbanásához. Ez az első 1994-1996-ig tarto csecsen háború szinte nem oldott meg semmit, csak sok áldozatota volt.

A második Csecsen háború kirobbanásának okai, idézet a wikipédiábol:

"A második csecsen háború kirobbanásának okaként Baszajev parancsnok csapatainak akcióját tekintjük. Az első támadás 1999. augusztus 2-án történt, Samil Baszajev és a szaúd-arábiai származású Hattab közel kétezer fegyveressel több falut is megszállt Dagesztánban. De ez csak előkészítése volt egy még nagyobb méreteket öltő katonai akciónak, amely Dagesztán iszlám köztársasággá változtatására és Oroszországtól való elszakítására irányult."

A harmadik háború a sorban, ahol az oroszok háborúztak a grúz háború volt. Ismét idézet a wikipédiából:

"Az Európai Unió Heidi Tagliavini svájci diplomatanő által vezetett vizsgálóbizottsága 2009. szeptember 30-án kiadott hivatalos jelentése megállapította: a háborút Grúzia kezdte, a grúz állítások az előzetes orosz támadásról hamisak."

A Krími félsziget elszakadása, majd azt követően oroszországhoz csatlakoztatása pontosan és gyorsan oroszországból levezényelt akció volt. Ez az egyetlen eset, ahol az oroszok kezdeményező és aktív szerepe nem vitatható. Közben az egyetlen eset is, melynek nincsenek háborús áldozatai.

Egyébként Krím a nemzetközi jog szerint sosem volt Ukrajna része. Krím ugyan nem volt állam, de önállo köztársaság volt saját parlamentel, kormánnyal, és csak államigazgatási szempontból csatlakoztatta annak idején Chruscsov Ukrajnához. Krím félszigeten ugyanis nem volt elegendő saját élelem, sem ivovíz, sem energia, ezt csak ukrajna felől lehetet megoldani.

Donyeck egy egészen más valami. Ugyan ott is a kezdetekben volt egy népszavazás, de az a népszavazás nem az önállóságról szólt, hanem autonómiáról és Ukrajna föderalizációjáról. Mivelhogy akkortájt Donyeckban, a Krímmel ellentétben, az orosz katonáknak még nyomuk sem volt, így az ukránok odaküldték hadseregüket terrorista hadművelet címen. Azért küldtek oda akkora haderőt, mert a donyeckiaiknak sikerült ellenőrsés alá vonni néhány laktanyát és katonai raktárat.

Válaszok:
wherever | 2017. március 23. 08:44