A hazai feminizmus csak egymás baszogatásáról szól

2018. október 21. 19:48

Bajusz Orsolya
Azonnali

Mindenki cipeli a sérelmeit, és várja, hogy mikor csaphat le illedelmesen-polgárian.

„A feminizmusként brandelt vámpírkastély a polgári-liberális perveziókra épül. Folyamatos az egymás passziv-agressziv basztatása, mindenki cipeli a sérelmeit, és várja, hogy mikor csaphat le illedelmesen-polgárian, amikor más előkészíti a terepet. Ebben a közegben az a katarzis a tisztes polgárságnak megengedett kis fakó érzelmi repertoárjuk közepette, ha megtaposhatnak valakit, ha visszaigazolódik a saját felsőbbrendűségük.

Rettenetesen élvezkednek azon, amit művelnek. Kéztördelve, sápítozva, sajnálkozva diskurálják el, hogy nem kell emberszámba venni, aki útban van nekik. A moralizáló retorika csak átlátszó máz a végre szabadon kiélhető szadizmuson. Ami ebben a közegben nem akadály, sőt.

Két ügy leplezi a legjobban le ezt a közeget.

Vidéki családanyának nincs női princípiuma, női lelke, vele született nőiessége, de második kerületi férfinak van, mármint ha transzneműnek érzi magát. Ennek semmi értelme. Semmi.

Ennek ellenére a női princípium ellen ágállók beleálltak abba, hogy adottan létezik velünk született genderidentitás, követve a mintát a műveltnyugatról.

Ugyanez a »szexmunka«. Hölgyem, legyen inkább kurva! – szólalnak a szokásos lekezelő, nyájaskodó hangnemben a jövőkutatók a feminista médiában. A stigma eltávolítása címszó alatt a szexipar normalizálása, a szexipar jogi környezetének megteremtése zajlik. Ez egy kilóra idehozott franchise, amiről sokat elmond, hogy az egyik fő propagáló, az Amnesty International policy tanácsadóját elítélték emberkereskedelemért

A szolgaság szabadság, a legelnyomottabb nők férfiak, a szex munka. A neolib propaganda pedig feminizmus.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/137481