Bajor tanulságok

2018. október 14. 22:24

Pócza István
Mandiner

A választás legnagyobb vesztesei a nagypártok (a CSU és az SPD), a legnagyobb győztesek pedig a rétegpártok (a Zöldek és a Freie Wähler).

A választás legnagyobb vesztesei a nagypártok (a CSU és az SPD), a legnagyobb győztesek pedig a rétegpártok (a Zöldek és a Freie Wähler). Az utolsó hét mozgósítása a CSU-nak sikerült a legjobban, volt is min dolgozniuk. A mozgósítást és az eredményeket nézve is az abszolút vesztes az SPD. Az AfD nem érte el a kívánt áttörést, nem sikerült magát a CSU megbízható alternatívájaként bemutatni. Még ezekben a percekben is tart a szavazatok összeszámlálása, végeredményhez közeli adatok várhatóak csak hétfőn reggel lesznek. Gyorselemzés az előzetes eredmények alapján.

Jelentősen magasabb részvétel, mint öt éve

A legfontosabb – és egyben egyedül végleges adat – a részvétel. Ez a mostani választáson jelentősen magasabb volt, mint az öt évvel ezelőttin: 2013-ban a választásra jogosultak 63,6 százaléka, a mai napon pedig 72,5 százaléka adta le szavazatát. A kiugró érdeklődés a szokásosnál talán felfokozottabb választási kampánynak és a jövőt meghatározó kampánytémáknak (bevándorlás és lakhatás kérdése), valamint a pártok igen erős mozgósításának köszönhető. A részvétel – mondhatjuk azt, hogy hagyományosan – elmaradt a szövetségi parlamenti választások bajoroszági részvételétől. (Tavaly Bajoroszágban a szavazásra jogosultak 78,2 százaléka voksolt az országos választásokon.)

Becsült végeredmény 

Az eredményeket a különböző előzetes becslésekből ismerhetjük, ezek alapján nagyjából a következő kép tárul elénk: 
CSU: 35,5 és 37,9 százalék között
Zöldek: 17,8 és 18,2 százalék között
Freie Wähler: 11,6 százalék
AfD: 10,7 és 10,9 között
SPD: 9,5 és 9,7 százalék között
FDP: 5,0 és 5,1 között 
Linke: 2,9 és 3,3 százalék között
Egyéb: 5,2 és 5,5 százalék között. 

Vesztesek nagypártok, győztes rétegpártok 

Az eredmények persze önmaguknak nem sokat árulnak el a politikai mozgásokról. Sokkal érdekesebb kép tárul elénk akkor, ha a 2013-as tartományi, illetve a 2017-es szövetségi parlamenti választásokon Bajoroszágban született eredményekkel vetjük össze a mai választás várható végeredményét. Egyértelműen kijelenthető, hogy a választás legnagyobb vesztesei a szövetségi szinten jelenleg koalícióban együtt kormányzó nagypártok: a CSU és az SPD. A legnagyobb nyertesek közé pedig a Zöldek és a Freie Wähler sorolhatók. 

A CSU közel 11 százalékponttal kapott kevesebbet, mint az öt évvel ezelőtti tartományi választásokon. De 2017-es szövetségi szintű választásokhoz képest is enyhén rosszabbul szerepelt, ekkor ugyanis 38,8 százalékot szerzett. 

Az SPD szintén óriásit bukott: nagyságrendileg 11 százalékponttal kevesebbet szerzett mint öt évvel ezelőtt, pedig akkor sem sikerült túl jól a szereplésük. A tavalyi szövetségi választáson még 15,3 százalékot sikerült megszerezniük. A mostani 11 százalék körüli eredmény még ehhez képest is durva lecsúszás. Ezen összehasonlítás alapján a legnagyobb vesztesek a szociáldemokraták. 

A Zöldek nagyot mentek, ők talán a legnagyobb nyertesei a mai napnak: a 2013-as tartományi választásokhoz képest közel 10 százalékponttal többet szereztek. Ha a tavalyi szövetségi választások bajor eredményeivel vetjük össze, akkor is óriási az ugrás, akkor ugyanis csak 10 százalék körül voltak. 

Az AfD-vel kapcsolatban öt évvel ezelőtti összehasonítást nem tudunk tenni. A tavalyi szövetségi választásokkal azonban igen: akkor 12,4 százalékot szereztek, így a mostani 11 százalékhoz közeli eredménnyel inkább a vesztesek közé sorolhatjuk a pártot. 

Az FDP, a Frei Wähler és a Linke 1-2 százalékponttal kapott többet, mint öt évvel ezelőtt. A tavalyi szövetségi választás tartományi eredményeit figyelembe véve viszont már komoly változást látunk: az FDP és a Linke tábora lényegében megfeleződött, Freie Wähler viszont közel megnégyszerezte a szavazói számát. 

A CSU mozgósított a legjobban az utolsó egy hétben 

Van ugyanakkor egy másfajta összevetési lehetőségünk is, ha a választások előtt készült közvélemény-kutatások eredményeivel hasonlítjuk össze a mai választás várható eredményét. Ez az összevetés kétféleképpen is értelmezhető: egyrészt úgy, hogy a felmérések pontosságáról ad egy világos képet a számunkra (ami két komoly meglepetés, Donald Trump győzelme és a Brexit népszavazás eredménye óta egyáltalán nem mellékes szempont), másrészt a pártok utolsó pillanatban tanúsított mozgósítási képességeiről. Ezt láthattuk tavaly a Bundestag választás eredményeinek előrejelzéseiből is.

Személy szerint a felméréseket készítő német elemző intézetek munkájának precizitását ismerve inkább ez utóbbira helyezném a hangsúlyt, ugyanis jellemzően igen nagy pontossággal mutatják meg az aktuális választói preferenciákat. Ezt támasztja alá egyébként az a tény is, hogy a választást megelőző napokban igen nehezen volt kiszámítható a választók egy jelentős részének a döntése: néhány napja még arról szóltak ugyanis a hírek, hogy minden második bajor szavazó még bizonytalan – bizonytalan abban az értelemben, hogy részt vesz-e a szavazáson, illetve abban is, hogy mely pártra adja majd le a voksát. Ezt a hatalmas bizonytalanságot, valamint a biztos pártválasztók eredményeit nézve ugyanakkor azt mondhatjuk: a német közvélemény-kutatók ezúttal is jól vizsgáztak. 

Az előzetes méréseket nézve a CSU az utolsó egy hétben meglehetősen nagyot ment, ugyanis a múlt hétvégén még csupán 33 százalék körüli eredményt vártak a legtöbb elemző intézetnél. A CSU kampánya tehát csak magára talált az utolsó pillanatokban. 
Az SPD akkora vesztes, hogy még az utolsó héten is pártoltak el tőle szavazók, ugyanis rendre 10 százalék fölött mérték még, most viszont úgy tűnik, alatta marad. 
A Zöldek nagyjából megtartották a táborukat. 
Az AfD-t a különböző felmérések különbőzképp ítélték meg: 10 és 14 százalék között. Így nehéz pontosan behatárolni, hogy mi is történhetett, azonban az egyéb választói mozgásokat figyelembe véve inkább az látszik, hogy az utolsó héten veszített valamelyest a vonzerejéből. 
Az FDP nagyjából a felmérésekből következtethető várakozásoknak megfelelően teljesített. 
Nem úgy a Linke, amelyet inkább 4 százalék körül vártak, így az utolsó hét vesztesei közé tartoznak ők is. 
A Frei Wähler nagyjából megtartotta a táborát az utolsó héten. 

Kormányalakítási lehetőségek: nem lesz egyszerű 

Már az előzetes eredmények alapján is egészen biztosan kijelenthető, hogy a CSU nem került abszolút többségbe, így szinte biztos, hogy a következő ciklusban nem egyedül fog kormányozni. A kormányzáshoz szükséges többség jelenleg úgy tűnik, hogy mind az SPD-vel, mind Zöldekkel, mind pedig a Freie Wähler-el meglehet. Matematikailag az AfD-vel is, azonban az eddigi nyilatkozatok alapján erre az esély minimális. 

A szavazás előtt készült felmérések alapján a bajor választók egy CSU+Zöldek vagy egy CSU+Freie Wähler koalíciót látnának legszívesebben a következő öt évben. A Zöldekkel több kérdésben is óriási a véleménykülönbség (például a bevándorlás kezelésének ügyében), a Freie Wähler-el való egyezkedés sem feltétlenül egyszerű. Első ránézésre adná magát a SPD, hiszen szövetségi szinten is együtt kormányoznak, csak ez a koalíció néhány hetente a szétesés szélére kerül. A CSU vezető politikusainak nyilatkozata alapján többféle megoldást is elképzelhető, jelenleg minden lehetőséget megvizsgálnak – ebbe akár egy hárompárti koalíció is beleférhet. 

A CSU kormányból való kihagyásának matematikai esélye ugyan megvan, politikai szempontból ugyanakkor ez lényegében nullával egyenlő. Ugyanis a várható eredményeket látva az AfD nélkül nem jönne ki a többség. Egy olyan koalíciót pedig igen nehéz elképzelni, amiben a bevándorlásellenes AfD, a bevándorláspárti Zöldekkel, a baloldali SPD-vel, a liberális FDP-vel és a Freie Wähler-el közösen kormányozna. 

Egy biztos: izgalmas koalícióalkotási időszaknak nézünk elébe. Reméljük, ez gyorsabb, könnyebb, egyszerűbb és stabilabb lesz, mint a szövetségi nagykoalíció létrehozása és fenntartása.

Pócza István, a Századvég Alapítvány vezető kutatója

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/137113