Genderdilemmák

2018. október 10. 18:20

Zaymus Eszter
Kötőszó

Nem hiszem, hogy Magyarország egy sziget lenne, melyre nincsenek hatással a nyugati folyamatok.

„Természetesen nem arról van szó, hogy hirtelen lánynak fogja gondolni magát egy kisfiú, amint a »társadalmi nem« fogalmát (melyiket is?) megismeri. Ha viszont megnézzük, hogy mi történik azokban az országokban, ahol már évek óta folyik az óvodai és iskolai »genderérzékenyítés«, vagy csak elolvassuk a National Geographic genderről szóló számát, világossá válik az érintett szülők aggodalma: egyre több tinédzser gondolja magát a másik nemhez tartozónak Angliában, és radikálisan megnőtt a pubertást megállító kezelések száma Amerikában, hogy csak két példát hozzak. (Pedig a tudományos kutatások szerint a gyermekkorban magukat más neműnek érzők felnőtté válásuk során hatvan–kilencven százalékban természetesen visszatérnek az eredeti nemükhöz, így felelőtlen hormonokat adni nekik serdülőkoruk környékén, belenyúlva ezzel természetes fejlődésükbe.)

Nem hiszem, hogy Magyarország egy sziget lenne, melyre nincsenek hatással a nyugati folyamatok. Mivel a genderelméletek egy külföldről hazánkba érkező csomag részei, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy más országokban hova vezettek. Bár nem venném a bátorságot, hogy megmondjam, hogy »jézusi utat kereső keresztényekként hogyan kell viszonyulnunk« a kérdéshez, a következőt javaslom:

Társadalmi és egyházi vonatkozásban egyaránt foglalkozzunk a férfiak és nők helyzetével, szerepeivel és problémáival, ugyanakkor vegyük tudomásul, majd vizsgáljuk meg és utasítsuk el a hitünkkel és a józan ésszel sem összeegyeztethető jelenségeket.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/136911