Egy deszkás punk lehet Texas következő szenátora

2018. szeptember 21. 17:26

Sajó Dávid
Index

Roberto Francis O'Rourke negyedik generációs ír bevándorló, a texasi El Pasóban született, édesapja pedig megyei bíró, illetve Mark White texasi demokrata kormányzó egyik segítője volt.

„Legutóbb harminc éve fordult elő, hogy az abszolút red state-nek (=tradicionálisan jobboldali) számító Texasban a szenátori választáson ne egy republikánus, hanem egy demokrata jelölt nyerjen. 1988-ban a hivatalban lévő Lloyd Bentsen verte meg Beau Boultert, ezzel máig az utolsó olyan demokrata volt (a helyére rövid időre beugró Bob Kruegert nem számítva), aki Texasban nyerni tudott szenátori választáson. Bentsennek annyi volt az előnye, hogy sokkal, de sokkal több pénze volt a kampányra, majd később a támogatóktól is nagyobb összeget szedett be, mint ellenfele. Ez persze nagyban annak is volt köszönhető, hogy az 1988-as elnökválasztáson Bentsen alelnökjelöltként indult Michael Dukakis mellett, az ellenfelük pedig az a George H. W. Bush volt, akit Bentsen már egyszer megvert a texasi szenátori választáson 1970-ben. A '88-as elnökválasztást mégis Bush nyerte, és azóta nem terem babér a baloldalnak Texasban. Harminc évnek kellett eltelnie, hogy felbukkanjon egy olyan figura, akinek egyáltalán esélye lehet megszorongatni a jobboldalt.

Roberto Francis O'Rourke negyedik generációs ír bevándorló, a texasi El Pasóban született, édesapja pedig megyei bíró, illetve Mark White texasi demokrata kormányzó egyik segítője volt. A nagyszámú latino lakossal bíró El Pasóban megkapta a Beto becenevet, megtanult folyékonyan spanyolul, majd angol irodalom szakon végzett a Columbia Egyetemen. Pár évig New Yorkban dolgozott, hogy aztán 1998-ban visszaköltözzön El Pasóba, és egy honlapokkal és szoftverekkel foglalkozó céget alapítson.

2005-ben, mindössze 33 évesen az egyik legfiatalabb politikus lett, akit beválasztottak El Paso városi tanácsába, és ezt két évvel később megismételte. 2009-ben kezdték el országosan is megismerni a nevét, miután óriási vitát kavart az a beadványa, hogy vonják vissza a marihuánával kapcsolatos, teljesen hatástalan törvényeket, mivel az Egyesült Államok évtizedek óta tartó drogháborújából már kiderült, hogy nemcsak eredménytelen, de emberek ezreinek az életét követeli olyan mexikói városokban, mint például Juárez, ahol a helyi kartellek bevételének túlnyomó részét a kábítószer Amerikába csempészése és értékesítése teszi ki. Hiába támogatta névtelenül az egész városháza a beadványt, végül John Cook, El Paso akkori demokrata polgármestere megvétózta, ezzel országos vitát kirobbantva a témáról. 2011-ben megjelent egy könyv is a témában Dealing Death and Drugs: The Big Business of Dope in the U.S. and Mexico (Halállal és drogokkal kereskedni: A nagy drogbiznisz Amerikában és Mexikóban) címmel, amelyet társszerzőként készített, és az amerikai drogháború hatástalanságára hívja fel a figyelmet benne.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/135989