Totalitárius – mi is az? – Egy rektor naplója XIV.

2018. szeptember 19. 11:31

Világunk egyre inkább totálissá válik politikai értelemben.

2018. szeptember 19. 11:31
Lánczi András
Lánczi András
Mandiner

Egyre több vélemény hangoztatja, hogy csak idő kérdése, mikor tűnik el teljesen a nyomtatott sajtó.

Miért érdekes ez? Mert ez az egyik illusztrációja annak a folyamatnak, miszerint világunk egyre inkább totálissá válik politikai értelemben. Korábban a politikai irodalom beszélt „totális államokról”, ma viszont – az ún. totális államok bukása után – egyre jobban látszik, hogy az egész világ „totalitáriussá” válik. Ahogy a sajtó is.

Ez nem azonos a globalizációval, amely politikailag semleges fogalomnak, elháríthatatlan folyamatnak állította be eddig magát. A nyomtatott sajtó termékeit valaki vagy megveszi, vagy sem. Ha megvette, bármit vagy semmit sem olvasott el belőle. Ha olvasott belőle, bármikor lerakhatta, odaadhatta másnak lelkendezve vagy mérgesen. Az olvasó sosem volt azonosítható valamely újság olvasójával.

Ezzel szemben

az elektronikus sajtó minden esetben maga alá gyűri az olvasót mint politizáló lényt.

Az elektronikus olvasó bármikor bárki által ellenőrizhető, az olvasás minősége csökken, mert egyre több képi eleme van az információnak, s egyre kevesebb fogalmi erőfeszítés kell (memorizálás, ok-okozati összefüggés mérlegelése) az információ értelmezéséhez.

Fogalmi beszűkülés zajlik, mert az elektronikus írásmód haszonelvű, nem gondolkodásösztönző. Minden gondolkodásmódot aszerint értékelhetjük, hogy mennyire kényszerül érvek megfogalmazására és vitahelyzetben álláspontja megvédésére. Az elektronikus felület egyneműsíti, nivellálja az érveket. Azt a látszatot kelti, mintha minden kérdésben, minden érv egyenrangú volna.

Miért segíti ez elő a totalitárius ideológia kialakulását?

Mert a vélemény sose volt és sose lesz azonos a tudással. A tudás nem abban különbözik a véleménytől, hogy mennyi információ, adat alapján fogalmaz meg valaki egy véleményt, hanem abban, hogy az érvelés mögött mennyi olvasás, gondolkodás és a legnagyobbakhoz való igazodás áll. Legnagyobbak azok, akik a korszakos könyveket írták és kultúránk lényegét alkotják.

Egy demokráciát azonban a véleményözön szabályoz, a tudás csak – talán – közvetve.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
marko11
2018. szeptember 24. 20:05
"A tudás nem abban különbözik a véleménytől, hogy mennyi információ, adat alapján fogalmaz meg valaki egy véleményt, hanem abban, hogy az érvelés mögött mennyi olvasás, gondolkodás... áll. " No, ezért ritka az érvelés, és ezért gyakori a vélemény.
br-o
2018. szeptember 24. 10:49
2000 karakteres szöveg a rektor úrtól. Felült ő is a "kevesebb fogalmi erőfeszítést" igénylő vonatra.
lazio154
2018. szeptember 19. 18:27
Lánczi elvtárs ! Az a totarializmus , hogy 1 nyalógép lehet rektor, tudás nélkül itt osztja az észt, már hosszú hónapok óta. Márai naplóját akarod plagizálni? Messze vagy hozzá!
Pelso j.
2018. szeptember 19. 14:53
véleményözön szabályoz... Aha, lehet az megformált, iránytott, tematizált, hamisan hivatkozott véleményözön. Pesrze a napló következő fejezete erről nem szólhat, ugye, rektor úr.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik