A teljesítményről

2018. július 20. 08:42

A nagy művészek többnyire pontosan tudják, hogy mivel, milyen politikai állásfoglalással tartoznak a kultúripar moguljainak.

2018. július 20. 08:42
Maczkó Ú. Róbert
Mozgástér

„Napjainkban a »ki a nagy művész?« kérdésre adott választ elsősorban a PR határozza meg. Nagy művész az akinek művei a szemünk elé kerülnek, akik a Tv-ben szerepelnek, akikről ájult laudációkat hallunk a kultúra felkent papjaitól. A nagy művészek pedig többnyire pontosan tudják, hogy mivel, milyen politikai állásfoglalással tartoznak a kultúripar moguljainak, akik továbbra sem adták fel sanda hatalmi szándékaikat. Egymásra vannak utalva. A nagy művészt a hálózat teszi naggyá és hálózat létét pedig az indokolja, hogy nagy művészeket fedez fel, el- és felismeri az igazi teljesítményt.

Az egész beteg, kontraproduktív és állandó belső háborúkkal, egzisztenciális vitákkal terhelt rendszert az állami pénz tartja fent. Siker vagy bukás, szegénység vagy gondtalan élet – ezek homályos genealógiájú grémiumok, félreeső szobákban folytatott egyezkedésein dőlnek el. Pénzt osztani jó. Különösen a másét. A hatalom és a kulturális felsőbbrendűség mámorító érzésével tölti el azt, akinek megadatott és lehetővé teszi számára, hogy világnézeti, ideológiai preferenciáit mint művészeti teljesítményt erőltesse ránk.

Hogy kit tartanak majd nagy művésznek kortársaink közül, mi volt az igazi teljesítmény, azt egyedül az idő dönti el, kiválogatva azokat, akiket száz év múlva is olvasnak, néznek, hallgatnak. Az idő barátja a művészetnek, ám ellensége a véges létű művésznek, aki a gyorsan múló »most« -ban akar híres, ünnepelt és módos lenni. Ars longa, vita brevis.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alex.leopardi
2018. július 20. 11:43
nem teljesen igaz,egy példa,Bulgakov
Rotter Dani
2018. július 20. 10:32
Se wassalbinak, se nyírőjózsinak, se csurkapistának, se döbrenetikornélnak nincs helye a az irodalmi emlékezetben. Semmilyen politikai akarat nem tudja őket oda bepaszírozni. Kár próbálkoznotok. Odvas lelkű, zavart elméjű gyűlölködők voltak mind.
catalina9
2018. július 20. 09:43
A nagy művészek többnyire pontosan tudják, hogy mivel, milyen politikai állásfoglalással tartoznak a kultúripar moguljainak. " hát ettől nagyok! „..Kosslick, a Berlinale igazgatója megjegyezte, hogy Tarr Béla Torinói ló című filmjének kitüntetése egyben a magyar filmrendezők támogatása is a kormány médiapolitikája elleni harcban" - írja Screen International. „..A New York Times szerzője nem naiv. Azzal zárja cikkét, hogy az Angyalok Amerikában előadásait záró tapsvihar inkább Alföldi kultúrpolitikai szerepének szól, nem színpadi munkájának….”
vendelin
2018. július 20. 09:09
Ha csak a filmművészetet nézem, akkor azt látom, hogy Nemes Jeles András vagy Enyedi Ildikó komoly támogatást kaptak a filmjeikhez. Nagyon helyesen! De azt egyikükről sem merném kijelenteni, hogy a "rezsim" elkötelezett hívei. Ha az ember bemegy egy könyvesboltba - ezt én rendszeresen megteszem - gyorsan találkozhat Spiró, Nádas, Esterházy, Parti Nagy vagy éppen Krasznahorkai műveivel. Ez is nagyon helyes. Ők szintén nem kifejezett NERgyalogok. Szóval azért akkora kulturális elnyomást én továbbra sem látok. Az előbb említett szerzőknél jóval ritkábban futok bele Csurka vagy Tormay kötetekbe, de Hamvas Béla pár évtizeddel ezelőtti kiadása óta körötte is nagy a csend.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik