A horvátok megmutatták, hogy a futballban minden lehetséges

2018. július 15. 16:29

Orbán Viktor
Nemzeti Sport

Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot.

„Még különlegesebb az eredményük, ha azt nézzük, hogy közép-európai ország 1962 óta nem tudott döntőbe jutni a világbajnokságokon, ami azért inkább kivételnek, mint trendnek mutatja ezt a kiugró sikert...

De közben Hollandia háromszor is döntőbe jutott. Mert a futballsiker mégiscsak a tehetségre épül. És ha van egy tehetséges nemzedék, pláne kettő egymás után, ahogyan most a horvátoknál, akik húsz éven belül másodszor játszhattak elődöntőt, akkor siker is van. A horvátok eredménye azt is üzeni nekünk, hogy a jó klubfutball nélkül a válogatott sem lehet jó, ez a kettő nem válik szét egymástól, talán az 1992-ben Európa-bajnok dánokén kívül nem tudok példát mondani arra, hogy erős klubok nélkül is lehet erős a válogatott. A régióban a horvátoknál a legerősebb a klubfutball, a horvát klubokat komolyan kell venni, a Dinamo Zagreb rendszeresen ott van a BL főtábláján, és mellé még gyakran felzárkózik egyik-másik csapat. Számunkra is ez a követendő példa. Sok tanulnivalónk van a horvátoktól, ez az egyik: a magyar klubfutballnak is kell egy-két zászlóshajó, a Ferencvárosnak ott kellene lenni mindig a legjobbak között és lehetőleg még egy klubnak.

Pedig az idei nemzetközi kupaszereplésünk eddig megint nem ígér ilyen sikereket.

A Fradi meccsét láttam, kitűnő mérkőzés volt, de a többieknek is csak azt mondhatom, igyanak vért a visszavágók előtt...

Horvátország sikere sokakban felveti azt a talán leegyszerűsítő kérdést, hogy ha nekik összejött, akkor nekünk miért nem?

Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot. Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre. Ilyen lelkesítő esemény viszont kevés történt azóta, mint a horvátok döntőbe jutása, ami bizonyítja, hogy a pénz nem minden. Nagyon lelkes vagyok.

A vb egészét tekintve is?

Nagyszerű világbajnokság van lassan mögöttünk. 1970 óta nézek minden vb-t, 1998 óta ott vagyok minden döntőn, és ebben a perspektívában úgy látom, hogy soha ilyen kicsi nem volt még a különbség a kijutó csapatok tudása között. A régebben a futballban kevésbé sikeres földrészeken is mindent megtanulnak, ami tanulható, a fizikai felkészültség is általánosnak mondható, és mindenütt akadnak már szép számmal olyan férfiak, akik a futballra teszik fel az életüket. A különbséget nem is az jelenti már, hogy jobb vagy rosszabb edző ül a kispadon, már szinte mindenki mindent tud taktikailag. Régóta nem láttam, hogy ennyire az egyéni képességek számítsanak, hogy ki rendelkezik jobb játékosokkal. Ezért vannak a horvátok a döntőben, meg persze a franciák. Az a két csapat, amelynek a leghosszabb a kispadja, amelyben a kispadról is a kezdőcsapat játékosaival szinte egyenértékű futballisták vethetők be.

A horvátoknak eddig az is belefért, hogy a kapitány hazaküldjön egy Milan-játékost...

Nem tudtam, hogy Nikola Kalinic ilyen fegyelmezetlen, amikor Paulo Sousa keze alatt játszott a Fiorentinában, az egyik kedvencem volt. De a Real Madrid középpályása, Mateo Kovacic is csak állandó csere a horvátoknál, akik Liverpool-, Inter- és Barcelona-játékosok közül válogathatnak...

Vb-döntős volt már Magyarország is, Csehszlovákia is kétszer-kétszer, az ön által említett Hollandia pedig háromszor, ám ezek, az elmúlt évtizedek világbajnokaihoz képest kis országok a döntőben mindig elbuktak...

Éppen ezért várjuk most a horvátoktól, hogy fordítsák meg ezt a trendet, változtassák meg a futballtörténelmet. Csakis úgy lehetnek világbajnokok, ha nem kiscsapatként akarnak bravúrt elérni, hanem elhiszik magukról, hogy bár kevesebben vannak, semmivel sem kisebb nemzet az övék. Ha győztes mentalitással, nagy nemzetként tudnak küzdeni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/132668