Butaságunk története

2018. július 14. 09:39

Horváth Gábor
Népszava

Egyszerű ember ez a Trump. Az a fontos neki, hogy minden róla szóljon.

„Egyszerű ember ez a Trump. Az a fontos neki, hogy minden róla szóljon. És róla is szól. Ahogy korábban Amerika, most már Európa is lenyűgözve figyeli, ahogyan egy műveletlen és a legfinomabb megfogalmazásban is modortalan akarnok maga alá gyűri a világról szinte mindent tudó eddigi elitet. Civilizált országban 1932 óta nem történt ilyen, amivel nem a politikát, csupán a személyiségjegyeket – és a hagyományos politikusok teszetoszaságát – illetően vonunk párhuzamot. 

Trumpból szerencsére hiányzik a messianisztikus küldetéstudat és az ideológia. Utóbbiról valószínűleg azt sem tudja, hogy micsoda. Ez nagy szerencse, de azért nem teszi teljesen veszélytelenné. Hiszen blöffölt, amikor a brüsszeli csúcstalálkozó előtt eljátszott a NATO-ból való kilépés lehetőségével. Akkor is, amikor a tagállamok védelmi kiadásainak a GDP négy százalékára növeléséről beszélt. Azt akarta, hogy a szalagcímekben ott legyen a neve, meg azt, hogy a többiek vegyék végre komolyan a korábban elhatározott két százalékot. Az utóbbit tizenhat éven át hiába próbálta elérni előbb George W. Bush, aztán pedig Barack Obama. Neki másfél év alatt sikerült. Akkor most ki a hülye?

Vagy Trump csak mázlista? Merthogy a NATO tagok friss készségességéhez nemcsak rá, de Vlagyimir Putyinra is szükség volt. Oroszország olyannyira valós fenyegetést jelent a keleti határokon, hogy azt már a magyar miniszterelnök is észrevette. A következtetéseket ugyan még nem vonta le, nem ugrik ki a Paks 2 megállapodásból. Hiába, a kiugrás már a példaképének sem volt az erőssége. Az oroszok  mindenesetre kis híján halálra rémisztik Európát, ami nagyban segít az amerikaiaknak. Amíg Trumpnak ilyen ellenségei vannak, semmi szüksége barátokra.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/132627