Alapos hátrány

2018. július 13. 15:06

Páva Adorján
Krónika

Hogy is várhatna el bármiféle folytonosságot az ember egy olyan kormánytól, amely saját miniszterelnökei megbuktatásával van elfoglalva.

„Miközben egyes uniós tagállamokban már most azon dolgoznak, milyen módon eszközöljék ki a nekik fenntartott összeg növelését, Románia eddig csupán alig több mint 10 százalékát hívta le a rendelkezésére álló uniós forrásoknak – úgy, hogy a 2014–2020-as ciklus csaknem kétharmadán már túl vagyunk, de még ha a további kétéves »engedményt«  is figyelembe vesszük, akkor is már a 2022-ig terjedő időszak felénél járunk. Úgy, hogy a regionális politikáért felelős uniós biztost ez az ország adja. Ráadásul a most leszippantott pénzek egy része olyan összeg, amely a korábbi ciklus végén mutatott tehetetlenség miatt csúszott át a következő periódusra (például az észak-erdélyi autópálya bizonyos szakaszai megépítésére igényelt támogatás).

Igaz, hogy Románia az előző uniós ciklusban végül 85 százalékra tornázta fel a lehívási arányt, de a megbocsáthatatlan felelőtlenség révén elveszített mintegy 3 milliárd euró önmagáért beszél. És ami még szomorúbb: senki sem tanul az elődök által elkövetett súlyos hibákból. De hát hogy is várhatna el bármiféle folytonosságot az ember egy olyan kormánytól, amely saját miniszterelnökei megbuktatásával van elfoglalva, az új kabinet- és tárcavezetők pedig rendre saját, tudatlan, tapasztalatlan pereputtyal pottyannak irodáikba. És akkor minden kezdődhet elölről. Így nem csoda, hogy az önkormányzatok hiába várják a kiírásokat; semmi meglepő nincs abban, hogy a magánvállalkozókat elriasztja az állandó késlekedés, a kiismerhetetlen bürokrácia.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/132600