NATO-csúcs

Orbán: Magyarország támogatná a védelmi kiadások további emelését

2018. július 12. 10:08

Jobb a hangulat az idei NATO-csúcson idén, mint tavaly – véli a miniszterelnök. Orbán Viktor egyetért a védelmi kiadások emelésével, „és nem a távoli jövőben, hanem minél hamarabb” közös európai hadsereget hozna létre.

A brüsszeli NATO-csúcs második napja előtt készített interjút Orbán Viktorral a közmédia. A csúcson felmerülő nézetkülönbségekről a miniszterelnök elmondta, „ha akarom, a pohár félig üres, ha akarom, félig tele van”, mivel a tavalyi találkozóhoz képest – ahol először tette tiszteletét Donald Trump új amerikai elnök – sokkal jobb volt a hangulat. 

Közeledtek az álláspontok

„Annak a csúcsnak a hangulata érdes volt, mondhatni pokrócszerű” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mostanra a NATO-közösség az összecsiszolódás jeleit mutatja, tavaly után a mostani konfliktusok kisebbek voltak. „A mostani csúcsot a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látom” – jelentette ki a kormányfő. Szerinte leginkább az amerikaiakkal merültek fel véleménykülönbségek, akik „jól átgondolt érvekkel és erőteljesen” érvelnek a katonai kiadások felemelése mellett.

Hozzátette: az amerikai igények részben jogosak, ezért Magyarország támogatja az amerikai elnök azon elképzelését, hogy a mostaninál magasabb arányban költsenek a NATO-tagok védelemre. „Most abban a szakaszban vagyunk, hogy még a nemzeti össztermék két százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már négyről beszél” – árulta el.

A NATO-t a kormányfő szerint jelenleg két nagy veszély fenyegeti: „a keletit úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus” – ezen két fenyegetésnek pedig a miniszterelnök szerint egészen más a természete.

Az ukránokkal van vita

Orbán emellett dicsérte a török alkotmányos reformot, mely szerinte stabilabbá teheti Törökországot – melyre a kormányfő szerint nagyon nagy szükség van a migrációs helyzet kezelésében. A megoldást a menekültválságra két dologban látta: „részben határvédelemmel, részben pedig azzal, hogy az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében működünk közre”.

Az észak-atlanti együttműködés keleti bővítéséről szólva a miniszterelnök elmondta, Grúzia és Macedónia NATO-közeledésével nincs problémája, de az ukránokkal már vannak viták a kisebbségvédelem területén. Orbán szerint ha az ukránok szerződést írnak alá arra vonatkozóan, hogy a kisebbségvédelem területén fennálló jogokat nem csökkentik, akkor azt „be kell tartani”. „Az, hogy pont a mi hátunkon csattan az ostor, azon nem vagyunk meglepődve, mert olyan helyén élünk a világnak, ahol ilyesmi előfordul” – szögezte le, hozzátéve, hogy a NATO integritásának kérdése, és a magyar kisebbségek védelme összekapcsolódik. 

Közös európai hadsereg kéne

Orbán kijelentette: Magyarország egy közös európai hadsereg felállításának is a híve volna, „és nem a távoli jövőben, hanem minél hamarabb”. Szerinte a közös hadsereg irányítása komoly feladat lesz, de Magyarország már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is megtapasztalta, milyen egy közös hadsereg részének lenni. „Egy igazi, független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje” – mondta. Szerinte ezért is fontos, hogy minden európai állam, és még a németek is igyekezzenek többet költeni haderejükre. 

Emellett a közmédia riportere a horvátok foci-vb-szerepléséről is megkérdezte a miniszterelnököt. Orbán elmondta: „Magyarország mindig is a Duna-menti futballkultúra része volt, ezért a horvátok sikere persze a horvátoké, de kicsit úgy érezzük, hogy ebben mi is benne vagyunk. Ez a régió dicsősége, még ha most a horvát zászlót kell is a magasba emelni” – jelentette ki. „Még ha ma nem is érjük el, sőt, meg sem közelítjük azt a szintet, amire a horvátok képese, de ez mégis csak a mi kutyánk kölyke” – tett hitet a horvát válogatott mellett végül Orbán.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/132513