NATO-csúcstalálkozó

Trump a NATO-tagállamoknak: A számlát állniuk kell

2018. július 10. 07:38

Donald Trump a NATO-csúcs előtt ostorozta a szervezet tagállamait, mert szerinte nem költenek eleget a védelmi kiadásokra.

Donald Trump amerikai elnök üzenete a NATO-nak amerikai elemzők csaknem egybehangzó véleménye szerint az, hogy a tagországoknak „állniuk kell a számlát, az Egyesült Államok nem fog mindenről gondoskodni". Maga Donald Trump fogalmazta meg a múlt héten a montanai Great Fallsban tartott nagygyűlésén, hogy mit kíván közölni a katonai szövetség tagországaival a szerdán kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcsértekezleten. 

„Megmondom a NATO-nak, hogy muszáj elkezdeni a számlák fizetését, az Egyesült Államok nem fog mindenről gondoskodni" – mondta az elnök a közönség ujjongása közepette. Az eseményről tudósító amerikai közszolgálati rádió (NPR) kommentátora megjegyezte: végéhez közelednek azok az idők, amikor az Egyesült Államok a régi, megszokott módon bánt szövetségeseivel. Ez már érzékelhető volt a legfejlettebb iparú államokat tömörítő G7-es országcsoport Kanadában tartott csúcsértekezletén, és az NPR szerint ez várható a brüsszeli NATO-csúcson is. 

Ez a megközelítés önmagában nem újdonság. A korábbi amerikai elnökök is nógatták a NATO-tagországokat, hogy költsenek többet a közös védelemre, csakhogy a Fehér Ház előző lakói folyamatosan hangoztatták a NATO jelentőségét, és függetlenül egyes országok vonakodásától a nagyobb anyagi hozzájárulástól, változatlanul biztosították a katonai szervezetet Washington támogatásáról. Donald Trump nem így tesz. 

Elemzők szerint az elnök – mint oly' sok területen, a közös védelmet illetően is  – üzletemberként közelít a dolgokhoz. Bosszankodik, hogy Washingtonnak „rossz megállapodása" van a NATO-val, a szövetségesek „kihasználják az Egyesült Államokat". Trump lényegében ugyanezt hangoztatta a G7-csúcstalálkozón is, amikor úgy fogalmazott: az iparilag legfejlettebb országok „malacperselyként" használják az Egyesült Államokat.

Brüsszeli-csúcs

A brüsszeli csúcstalálkozó „legfőbb témája a NATO ereje és egysége lesz"  – mondta Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet a múlt héten Washingtonban egy telekonferencián, még Trump Montanában elhangzott szavai előtt. S amikor az egyik újságíró azt firtatta, vajon mennyi igazságtartalmuk van azon sajtóértesüléseknek, miszerint a Pentagon (védelmi minisztérium) anyagi okok miatt már azt tanulmányozza, hogy esetleg visszavonja, de mindenképpen csökkenti majd a Németországban állomásozó NATO-katonáinak létszámát, a nagykövetnő leszögezte: „senki sehol nem beszélt a Németországban lévő amerikai katonák létszámának átigazításáról vagy bármi másról, ami arra engedne következtetni, hogy változás lesz a Németországban lévő, 32 ezres amerikai kontingenst illetően". 

Kay Bailey Hutchison és más amerikai tisztségviselők folyamatosan arról győzködik az Egyesült Államok partnereit, hogy a szövetségesi elkötelezettség erős. S az Egyesült Államok eddig – a Trump-kormányzat idején is – valóban mindig mindenben támogatta a NATO-t, katonai felszereléseket küldött, részt vett a regionális hadgyakorlatokon, új védelmi megállapodást írt alá Svédországgal és Finnországgal, és megnövelte haditengerészeinek létszámát Norvégiában. Ezt – mint a McClatchy című lapnak szakértők kiemelték – elsősorban James Mattis védelmi miniszter érdemének tulajdonítják. Ám a szakértők emlékeztetnek arra is: Donald Trump több alkalommal kifejtette: csak az számít, amit ő mond. A montanai rendezvényen is megismételte: Európa és kivált Németország, nemcsak a kereskedelmi kapcsolatokban, hanem a védelmi kiadásokban is „kihasználja az Egyesült Államokat". Közölte: „mi a GDP (bruttó nemzeti össztermék) négy százalékát védelemre költjük, ez sokkal több, mint az a két százalék, amelyet a NATO kért a tagországaitól". 

A demokrata párti Leon Panetta – aki Barack Obama kormányzatában védelmi miniszter volt – a McClatchy riporterének azt fejtegette: Washington szövetségesei azért aggódnak, mert „az Egyesült Államok elnöke nagyon kiszámíthatatlan". Panetta szerint a NATO-szövetségesek attól tartanak, hogy az amerikai elnök „nem aszerint cselekszik, ami a legjobban szolgálja a NATO érdekeit, hanem ami egyedül az ő 'Amerika az első' víziójának felel meg". A demokrata párti politikus úgy vélte: Washington NATO-szövetségesei „halálra rémültek". 

Hála és ígéretek

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap délután a The Wall Street Journal című lap internetes kiadásában közölt állásfoglalása nem rémületet tükrözött. A norvég politikus, aki 2014 óta irányítja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, mér a bevezetőben is „szívhez szólóan" írt: kifejtette, hogy a NATO központja, Brüsszel két olyan egykori csatamezőhöz közel fekszik, ahol a 20. században amerikai katonák adták életüket Európáért. „Az európaiak mindig hálásak lesznek ezeknek az amerikaiaknak, hogy visszahozták a szabadságot partjainkhoz"  – fogalmazott Stoltenberg. A NATO-főtitkár fontosnak tartotta hangsúlyozni: „hosszú évek hanyatlása után" az idén már Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is teljesíti a kétszázalékos befizetési kötelezettséget, és arra számít, hogy nyolc NATO-tagország védelmi költségvetési szintje már az idén eléri a GDP 2 százalékát. A NATO 2014-es csúcstalálkozóján valamennyi tagország ígéretet tett arra, hogy nem csökkenti a védelmi kiadásait, és növeli befizetéseit a közös védelemre, s ezt az ígéretet betartják – írta a szervezet főtitkára az Amerika szövetségesei felzárkóznak című állásfoglalásában. 

Donald Trump hétfőn újabb Twitter-bejegyzésben ostorozta a NATO-tagokat, mert szerinte nem költenek eleget a védelmi kiadásokra. „Ez nem korrekt, ez nem fogadható el"  – írta.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/132358