Jön-e jobboldali fordulat az amerikai Legfelsőbb Bíróságban?

2018. július 5. 09:47

Filemon Norbert
Mandiner

Kitört a pánik az amerikai baloldalon, miután bejelentette visszavonulását Anthony Kennedy, a Legfelsőbb Bíróság bírája, Donald Trump pedig életpárti (abortuszellenes) bírák kinevezését ígérte. Fokozódik-e a kultúrharc? Mi lesz, ha egy jobboldali nőt nevez ki az elnök?

A Ronald Reagan által kinevezett Anthony Kennedy június 27-én bejelentette visszavonulási szándékát a Legfelsőbb Bíróság testületéből. A hírek szerint Donald Trump már július 9-én megnevezi a bíró utódját.

Évtizedeken keresztül Kennedy voksa volt a mérleg nyelve, és hol jobbra, hol balra szavazott az Egyesült Államokat leginkább megosztó társadalmi kérdéseket meghatározó ügyekben, amelyek elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi problémákat vetettek fel. Ebbe a körbe tartozik az abortusz, az LMBT-ügyek, a választójog, a pozitív diszkrimináció, a fegyvertartás és a kampányfinanszírozás témaköre is. 

Szavazatainak köszönhetően a kultúrharcban a progresszív liberális oldal néhány nagy győzelmet aratott, és sok kisebb vereséget szenvedett el. 

Mitch McConnell úgy gondolja, hogy a jelöltről még a félidős választások előtt szavazni fog a republikánus többségű Szenátus. Ezért borítékolható, hogy hatalmas politikai küzdelem veszi kezdetét a republikánusok és a demokraták között a Legfelsőbb Bíróság ellenőrzéséért. 


Anthony Kennedy

A liberális médiában már-már apokaliptikus képet festenek a kialakult helyzetről. Különösen az abortusz és a azonos neműek házasságának jövője foglalkoztatja a véleményvezéreket: „Kennedy visszavonulásával, az abortuszhoz való jog veszélybe került hazánkban” – tweetelte a Planned Parenthood. Mike Signorile homoszexuális aktivista pedig így fogalmazott: „Ez a hét a valóságos rémálom-forgatókönyv a Legfelsőbb Bíróságnál.”

A progresszív oldalon azonban túlreagálják a helyzetet. A pozitív diszkrimináció ügye biztosan sérülékeny lesz, ugyanakkor az abortuszliberalizáció kérdésében egy konzervatív többségű testület valószínüleg csak új korlátokat fog szabni, de az igazán meghatározó Roe. v Wade döntés felülírására kicsi az esély. Ráadásul a demokraták mindent el fognak követni azért, hogy a tagállami alkotmányok útján védjék meg az abortuszt, úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság kompetenciáját megkérdőjelezik. 

A melegházasságot támogató döntéseket sem lesz egyszerű felülírni, ugyanis ezek nagyrészt hűen tükrözik az amerikai társadalomban és kultúrában bekövetkezett változásokat.

Ennek ellenére a konzervatívok a fordulatban bíznak, hiszen egy számukra megfelelő jelölttel az elkövetkező években győzelmekre számíthatnak. Táborukat különösen az azonos neműek házasságát legalizáló trend radikalizálta, mivel ennek köszönhetően azt a következtetést vonták le, hogy az alkotmányjog egy szabályok nélküli játék. Azzal is tisztában vannak, hogy Kennedy utódlása még nem fogja biztosítani a teljes jobboldali fordulatot. De Ruth Bader Ginsburg (85) és Stephen Breyer (79) esetleges visszavonulásával, a Szenátusi többség megtartása esetén, Trump hosszú évtizedekre betonozhatja be a konzervatív dominanciát a testületben. 

Életpárti bírákat fogok kinevezni” – mondta Trump a kampánya során. Úgy néz ki, hogy állja a szavát, ugyanis a természetjogi gondolkodást favorizáló Neil Gorsuch kinevezése után, az elnök közzétett listáján ezúttal is konzervatív jogfilozófiát követő bírók állnak. Számos forrás szerint Brett Kavanaugh vagy Amy Coney Barrett lehet a befutó. 


Amy Coney Barrett

A liberális sajtó a legelkeseredetebb ellenállást elsősorban a hétgyermekes, hívő katolikus édesanya kinevezésével szemben tanúsítja. Amy Coney Barrett a Notre Dame Law School jogászprofesszora, aki még Scalia alatt volt gyakornok a Legfelsőbb Bíróságon, jelenleg pedig Chicagóban (United States Court of Appeals for the Seventh Circuit) bíráskodik. 

Barrett 2017-es meghallgatása során Dianne Feinstein demokrata szenátor a következő megjegyzést tette vele kapcsolatban: „A dogma élénken él Önben. És ez aggodalomra ad okot, ha olyan jelentős ügyekről van szó, amelyekért sokan, régóta harcolnak ebben az országban.” Feinstein ezzel Barett 1998-ban megjelent cikkére utalt – Katolikus bírák fontos ügyekben –, és arra volt kíváncsi, hogy a bíró hitbéli meggyőződése mennyiben gátolja képességét abban, hogy igazságosan ítéljen. 

Egy bíró számára sosem helyénvaló, ha saját személyes meggyőződését alkalmazza” – válaszolt akkor Barrett, de a demokratákat ez aligha nyugtatja meg. 

Úgy tűnt, hogy egy sajátos „vallási tesztet” akartak alkalmazni rajta, aminek lényege egyszerű: nem az a baj, hogy katolikus, a gond, hogy hívő katolikus. 

Barrettel ismét nagyot húzhat Trump. Először is azért, mert a bíró csak negyvenhat éves, ezzel ő a legfiatalabb jogász az elnök által közzétett személyek listáján. Másodszor azért, mert 2017-ben három demokrata szenátor is támogatta a chicagói bíróságra történő kinevezését. Bár a jelenlegi testületben három nőt is találunk, őket egytől egyig a demokraták jutatták a pozícióba. Azért sem rossz ötlet Barett, mert a liberálisok folyamatosan a női jogok (itt a Roe v. Wade és a Casey ítéletek kapcsán az abortuszra gondolnak) megnyirbálásával vádolják az amerikai elnököt. 

Egy nő kinevezésével az elnök kihúzhatja a támadások méregfogát, ugyanis egy hölgyet nehéz lesz nőellenesnek beállítani. Mellette szól, az is, hogy bírja az evangéliumi keresztények támogatását, és az is lényeges, hogy a Szenátusban alighanem két olyan republikánus nő szavazatára is szükség lesz, akik nem éppen az abortuszellenességükről híresek (Susan Collins és Lisa Murkowski). Egy női jelölt viszont ezen a problémán is segíthet. 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/132059