Jogos-e az életfogytig tartó szabadságvesztés?

2018. június 25. 07:38

Nagy Ervin
Magyar Hírlap

A liberálisok úgy vélik, hogy az egyénnek minden körülmények közt új és új esélyt kell adnia a közösségnek, hogy bármilyen bűnt is követett el a közösség vagy embertársa ellen – tanítani és integrálni kell.

„De igaz az is, hogy ebben a vitában tetten érhető az a fundamentális szembenállás, miszerint a liberálisok mindig az egyént, annak szabadságát és jogait helyezik előtérbe akár a negligált közösségekkel szemben, míg a konzervatívok úgy vélik, hogy a közösségeknek (legyen az természetes vagy mesterséges konstrukció) is ugyanolyan, ha éppen nem előbbrevaló jogokat kell biztosítani azért, hogy az ellentétes célú és érdekű egyének ne egy »homo homini lupus« logikájú társadalomban éljenek. Azaz ne egymást lássák legyőzendő ellenségnek, hanem a közösségépítést tartsák igazi emberi értéknek és erénynek.

És még egy fontos filozófiai szembenállás is megfigyelhető a két álláspont közt. A liberálisok úgy vélik, hogy az egyénnek minden körülmények közt új és új esélyt kell adnia a közösségnek, hogy bármilyen bűnt is követett el a közösség vagy embertársa ellen – tanítani és integrálni kell. A konzervatív gondolat ezzel szemben úgy szól, hogy bizony vannak olyan tettek és cselekedetek, amelyeket nem bocsáthat meg a közösség. Így jogos lehet kirívó esetekben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.

És mivel a halálbüntetést kivonták a nemzetközi jogból – leginkább a liberális hegemónia nyomására –, így a vita már régóta nem erről, hanem a végleges életfogytiglani büntetésről folyik Európa-szerte.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/131557