A szex újraelosztása = a nők újraelosztása

2018. június 19. 08:01
Dés Fanni
Mérce.hu

Vajon hogyan bánhatnak a nőkkel azok a férfiak a hétköznapokban, akik leplezetlenül nőgyülölő kommentekkel és párbeszédekkel töltik mindennapjaikat az interneten, egy nőgyülölő világ kreálásával.

„Tehát amikor szexuális egyenlőtlenségekről beszélünk, valójában arról van szó, hogy hogyan tudna minden férfi szexhez jutni és ehhez nőket használni.

A nők (mint a társadalmat alkotó egyének) kimaradnak az elemzésekből, nem jelennek meg, mint az újraelosztás haszonélvezői, ők csak azok, akiket szét kéne osztani. Mivel az Incel mozgalom tagjai az elutasítottságukat a hátrányos kinézetükkel keretezik, a közbeszédben az nem merül fel, hogy vajon hogyan bánhatnak a nőkkel azok a férfiak a hétköznapokban, akik leplezetlenül nőgyülölő kommentekkel és párbeszédekkel töltik mindennapjaikat az interneten, egy nőgyülölő világ kreálásával. Vagy ahogyan a torontói támadás is mutatja, akár meg is ölik őket, ha arról van szó. Felmerül, hogy a nők esetleg ezért nem szeretnének ezekkel a férfiakkal lefeküdni.

Olyan érvelések is felmerültek, hogy valójában a radikális mozgalmak (lsd. Incel) azok, amelyek kimondják az igazságot és keretezik a valódi társadalmi problémákat. Tehát, hogy a szexuálisan frusztrált férfiak tömegeinek problémáit – a frusztrált nők ugye kimaradnak az elemzésből – meg kell oldani. Azonban az Incel mozgalom nem egy, a valóságtól teljesen elrugaszkodott társadalom képét festi fel, hanem a létező társadalmi rendet radikalizálná. Ezért is lehetséges rögtön olyan megoldásokhoz nyúlni, amikor a szex újraelosztásáról van szó, mint a férfiak által a prostitúcióban élő nők használata, vagy a szexrobotok.

A feminista kritikák (és főként a radikális feminista kritikák) központi témája a kapitalista patriarchális rend kritikája, ami többek között kitermeli a szépségipart, a maszkulinitáshoz és a femininitáshoz kapcsolódva (az »igazi férfiról« és az »igazi nőről« alkotott képeink) a normatív testképekről kialakított képeinket és az osztálykülönbségeket. A verseny az elit és a felsőosztálybeli emberek továbbgazdagodását segíti, míg az alsóosztálybelieknek nagyon kevés az esélyük a társadalmi mobilitásra. Ahogyan a kapitalista patriarchátus alapvetően a középosztálybeli kulturális és gazdasági tőkére épít, ugyanúgy a maszkulin jellemvonásokat részesíti előnyben, – melyeket a társadalom a szocializáció során a férfiaknak tulajdonítja – többek között ezzel megteremve az osztálykülönbségeket a nők és férfiak között.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/131254