Horváth Ferenc

Megerősödött a magyarságtudatunk – Szlovénia magyar képviselője a Mandinernek

2018. június 7. 15:15

Ha a baloldali pártok tartják magukat az ígéretükhöz, akkor nem lesz jobboldali kormány Szlovéniában – mondja Horváth Ferenc, a szlovéniai magyar kisebbség parlamenti képviselője a Mandinernek. Horváth úgy véli, a mindenkori képviselőnek mindig jó viszonyt kell ápolnia a kormánnyal, az apró magyar közösség megmaradása pedig csak a Muravidék elmaradottságának csökkentésével garantálható. Interjúnk.

Hogyan értékelné a vasárnapi választás eredményét, mi vezetett oda, hogy az SDS lett a legerősebb párt a szlovén törvényhozásban, illetve mit vár a kormányalakítási tárgyalásoktól?

Az eredmény nem meglepő – a közvélemény-kutatások is viszonylag magabiztos SDS-győzelmet vetítettek előre, ahogyan pontosan meghatározták a bejutó pártok eredményét is. Az országgyűlésbe kilenc párt jutott be – nagyon nehéz feladata lesz bárkinek, aki kormányt szeretne alakítani. Borut Pahor államelnök ugyanakkor már elmondta, a kormányalakítás jogát elsőként mindenképpen Janez Janšának, a győztesnek ajánlja fel. Az eredményből az is megmutatkozik, hogy minimum négy pártnak kell részt vennie egy leendő koalícióban, ami semmiképp sem lesz egy egyszerű feladat.

Mit gondol, a jobboldalnak van akár minimális esélye a kormányalakításra, vagy összeállhatnak ellene a baloldali pártok, és egy nagyobb koalícióban végül ők kerülhetnek kormányra?

Nehéz ezt megmondani.De a baloldali pártok gyakorlatilag mind elhatárolódtak attól, hogy Janšáékkal koalícióra lépjenek –

ha ehhez tartják magukat, akkor csak egy balközép koalíció képzelhető el. 

Tájkép a Muravidékről: Lendva és környéke

Évtizedek óta csökken már a magyarok száma Szlovéniában, a 2002-es cenzus alapján már csak 6200-an vallották magukat magyarnak. Hogyan lenne elkerülhető a teljes asszimiláció?

Gazdasági fejlesztéssel, a térséget erősító projektek megvalósításával. Muravidék Szlovénián egyik legelmaradottabb vidéke. Még a jelenlegi gazdasági növekedés mellett is 15 százalékos a munkanélküliség a Muravidéken, míg országosan ugyanez 7 százalék. A munkanélküliség csökkentése az alapja annak, hogy a magyar közösség meg tudjon maradni. 

Jelentős az elvándorlás, sokan elhagyják a Muravidéket?

Igen. Kevés a munkahely, számos fiatal megy el. Sokan Ausztriába járnak át dolgozni, de még több fiatal Mariborba és Ljubjanába megy egyetemre, aztán ott ragadnak. Ha munkahelyeket tudunk teremteni, akkor ez az asszimiláció megállítható. De azt is tudni kell, hogy száz évvel ezelőtt is húszezren voltunk, vagy talán még annyian sem, akkor pedig teljes mértékben lefejezték a magyar közösségen belüli értelmiséget.

Sokan már azt jósolták, hogy 2000-re nem is fogunk létezni

– ehhez képest nem is tartjuk magunkat olyan rosszul. Sőt, az elmúlt években merem állítani, hogy a közösség, ha lélekszámban nem is, de tudatában megerősödött. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak azon gazdaságfejlesztési támogatások, projektek – akár Magyarországról is – melyek vagy megvalósultak, vagy megvalósításuk már folyamatban van.

A Minority SafePack kezdeményezés kapcsán sok szó esett Romániáról, keveset hallottunk azonban a szlovéniai magyarság helyzetéről. Milyen a kisebbségi jogok helyzete ott, mennyire elégedettek azzal, ahogy az állam kezeli a kisebbségeket?

Elvi szinten európai szintű jogvédelem van biztosítva az őshonos magyar és olasz közösség számára. Ez viszont a gyakorlatban messze nem működik ilyen jól Nekünk a jövőben mindenképpen azon kell dolgoznunk, hogy a „de jure” és a „de facto” között minél kisebb legyen a szakadék.

Önök támogatták a Minority SafePack kezdeményezést?

Igen. Szlovéniában sikerült is teljesíteni a szükséges 6 ezer fős aláíráskvótát. Talán épp mi, a magyar önkormányzat játszottuk ebben a legaktívabb szerepet, ezért nagyon örülünk, hogy sikerrel jártunk. Mi az első pillanattól fogva azt mondtuk, hogy partnerek leszünk a kezdeményezésben – még akkor is, ha egy jövőbeli európai szintű szabályozás az őshonos kisebbségek védelméről a mi státuszunkat nem fogja erősíteni az elvi szinten fejlett szlovén kisebbségvédelmi szabályok miatt. Viszont

fontosnak tartottuk a más közösségekkel való szolidaritást,

és ha a mi 6 ezer aláírásunk státuszunk szempontjából nem is volt mérvadó, mégis örülünk, hogy azon országuk közé sorolhatjuk magunkat, akik teljesítették a kiszabott kvótát.

Mit gondol arról, hogy a magyarországi pártok csak névleg álltak be a kezdeményezés mögé, de aláírást nem gyűjtöttek? Jó, hogy inkább egy civil kezdeményezés szintjén maradt a téma, vagy jobb lett volna, ha a pártok is beleszállnak?

Nem tudom, hogy a gyakorlatban mennyire szálltak bele, viszont gyakorlatilag az összes párt a támogatását fejezte ki a kezdeményezés iránt. A lényeg, hogy Magyarországon olyan sok aláírás gyűjt össze, hogy nagyrészt ennek is köszönhető, hogy sikerült teljesíteni a szükséges számot.

Orbán Viktor miniszterelnök és Horváth Ferenc. Fotó: Miniszterelnok.hu

Parlamenti mandátumot szerzett a vasárnapi választáson. Van esély arra, hogy csatlakozik bármelyik koalícióhoz, vagy pártoktól függetlenül szeretne politizálni?

A kettőt együtt!

Egy nemzetiségi képviselőnek függetlennek kell maradnia,

ugyanakkor a korábbi gyakorlat szerint a nemzetiségi képviselők, ha nem is koalíciót, de megállapodást kötöttek a mindenkori kormánnyal. A kormánytól várhatunk támogatást, eszközöket, és rajta keresztül tudjuk érvényesíteni a közösség érdekeit – ezért az egyetlen út, hogy a kormánykoalícióval is jó együttműködést alakítsunk ki. 

Tehát akár a jobb, akár a baloldal alakít kormányt, kész lenne velük a kooperációra?

Az egyik kormányban sem szeretnék a mérleg nyelve lenni, de meggyőződésem szerint a mindenkori képviselőnek a mindenkori kormánnyal korrekt viszonyt kell ápolnia. A kormánynak is az az érdeke, hogy a két őshonos közösség képviselőjével is jó kapcsolatban legyen, és támogassa az érdekeiket, elképzeléseiket.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/130684