Klímaváltozás és a humanitárius jog

2018. május 20. 17:36

ifj. Lomnici Zoltán
Alaptörvényblog

Az ENSZ Egyetem Környezeti és Emberi Biztonság Intézete szerint 2050-re 50 és 200 millió között lehet azoknak az embereknek a száma, akik a klímaváltozás miatt otthonaik elhagyására kényszerülnek.

„Az Egyesült Államok Haditengerészeti Elemzések Központjának Katonai Tanácsadó Testülete 2014-ben kiadott egy jelentést, amely szerint az éghajlatváltozás a Közel-Keleten és Afrikában – elsősorban a víz- és élelmiszerkészletek eltűnésével – fokozza majd a regionális és etnikai feszültségeket. Egyes szakértői vélemények szerint a Szíriából megindult menekültáradat is részben a klímaváltozás miatt következett be, és egy 2006-ban jelentkező, hosszan tartó szárazság lehetett a kiváltó ok.

Solomon M. Hsiang, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora egy olyan kutatásukról számolt be, amely arra jutott, hogy az általuk vizsgált térségekben bekövetkező szokatlan hőmérséklet-emelkedés több mint 50 százalékkal növeli meg az erőszakos fellépések, pl. a helyi háborúk számát. A tanulmány előrejelzése szerint amennyiben 2050-ig bekövetkezik a 2-4 Celsius fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, úgy az globális szinten 8–16 százalékkal fogja megnövelni az erőszakos bűnesetek számát.

Az ENSZ Egyetem Környezeti és Emberi Biztonság Intézete szerint 2050-re 50 és 200 millió között lehet azoknak az embereknek a száma, akik a klímaváltozás miatt otthonaik elhagyására kényszerülnek. Sokak szerint azonban akár kétmilliárd is lehet azoknak a száma, akik klímamenekültként várnak majd tömeges áttelepítésekre.

Napjainkban a globális népesség 40 százaléka számára jelent komoly nehézséget a vízhez való hozzáférés, több mint egymilliárd ember pedig nem is képes biztonságos ivóvízhez jutni, elsősorban a természetes vizek szennyezettsége következtében. Több szakértő nem látja kizártnak, hogy még ebben az évszázadban háborúk törnek ki a vízért, amely értékesebb lesz az aranynál is.

Példaként említhető, hogy a Csendes-óceánban található (egy Egyenlítő mentén elhelyezkedő) 110 ezer lakosú Kiribati Köztársaság a Föld egyik olyan országa, amely a klímaváltozás hatásaira leginkább érzékeny; a vezetés már azon gondolkodik, hogy hová lehet majd kimenekíteni a lakosságot, így potenciális menedékként már megvásároltak egy 6000 hektárnyi területet az 1600 kilométerre fekvő Fidzsi-szigeteken. (Az ország gazdaságilag is megsemmisül: az emelkedő tengerszint erősíti a part menti eróziót, a sós tengervíz beszivárog az édesvíztároló rétegekbe, a mezőgazdaság és a halászat lehetőségei csökkennek stb.)”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129900