Az uniós konfliktusok gyökerei

2018. május 17. 16:32
Botos Katalin-Lovas Rezső
Magyar Idők

Az EU csupa relatív értéket istenít: a multikulturalizmust, a színességet, a megítélésmentességet.

„Nem kell a történelmet isteníteni, idealizálni, de megtagadni sem. A mi közép-európai tapasztalataink sok mindent más fényben világítanak meg, mint nyugati polgártársainkéi. Minket hazaszeretetünk, hitünk tartott meg katasztrófák során keresztül. Ne kívánják, hogy azt egy nemzetközi kormányzat diktátumára megtagadjuk!

A nulladik év (1945) cezúrája mintegy megszünteti a történelmi folytonosságot. A múlt megtagadásának légkörében különösen nagyot szólt a magyar alaptörvény. Aki tagadja a folytonosságot, az nem képes tanulni a múltból. Ezzel jutunk vissza az Európai Unió és Magyarország eszmei konfliktusának gyökeréig: az alaptörvény értelmezéséig, amit az EU valamiféle kulturális bűncselekménynek tekint. Füredi szerint az EU-ban »a történelmi folytonosságon alapuló erkölcsi normákat épp azért vetik el, mert azok akadályozzák a szabálygyakorlási folyamatban összetákolt, politikailag irányított értékek terjedését«.

Az EU csupa relatív értéket istenít: a multikulturalizmust, a színességet, a megítélésmentességet. Ráadásul a gyakorlatban az értékkövetés kettős mércével van tetézve: gondoljunk arra, hogy miközben a muzulmánok a teljes nyilvánosság előtt gyakorolják vallásukat, a karácsony nyilvános megünneplése nem fér össze a politikai korrektséggel. Az EU fő morális értékei ilyképpen nem hitelesek.

Frank Füreditől megtanulhatjuk, hogy nem mi vagyunk illiberálisok, hanem azok, akik az orbáni Magyarországot célkeresztbe állították, és akik ellen Magyarország csupán védi magát: ők a világ illiberális antipopulistái.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129800