Trócsányi: A Sargentini-jelentés vádirat

2018. május 15. 12:07

Politikai támadásnak tartja a Sargentini-jelentést Trócsányi László.

Lezárt ügyeket listázó vádiratnak tartja a Sargentini-jelentést az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László, aki a kinevezés előtti meghallgatásán kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában azt is mondta: nagy vitákra számít ebben az ügyben idén ősszel. A politikus kinevezését támogatták a bizottság kormánypárti képviselői.

Trócsányi László a jobbikos Bana Tibor kérdésére válaszolva kijelentette: a Sargentini-jelentés olyan vádirat, amely „rengeteg politikai sejtetésre épül”, illetve „lezárt ügyek listázása”. Példaként hozta Jóri András, korábbi adatvédelmi biztos 2014-ben lezárt ügyét, vagy az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatos ügyet, amely szintén szerepel a Sargentini-jelentésben.

Úgy vélte: a jelentésben jól tetten érhető az a kettős standard, amely a fiatal demokráciák és a régi demokráciák közötti különbségtételt jelenti, vagyis hogy a régi demokráciákban minden jó, a fiatal demokráciákat viszont meg kell tanítani demokratának lenni. Magyarország ezt nyilvánvalóan nem tudja elfogadni – fűzte hozzá Trócsányi László, aki jelezte: nagy vitákra számít a jelentéssel kapcsolatban ősszel és azt követően is.

Hozzátette: a vitát a politikusok fogják megvívni, ehhez az Igazságügyi Minisztérium megadja a jogi segítséget. Az a feladat, hogy kőkemény válaszokat adjuk a jelentésre – mondta. Az európai ügyészséggel kapcsolatban Trócsányi László szintén kérdésre válaszolva azt mondta: Lengyelország és Magyarország elvi álláspontja szerint ez egy szuverenitási kérdés, vagyis, hogy föderációs irányba mozdul el az Európai Unió vagy a nemzetállamok Európája felé.

Fideszes és DK-s kérdésre válaszolva a miniszter nehéz ügynek nevezte az Ausztriában dolgozó külföldiek családi pótlékának csökkentésével kapcsolatos osztrák döntést, amelyben szerinte professzionális ügyvédi logikával kell végiggondolni a jogi lehetőségeket. Mint mondta, az ügyben panasszal élhetnek az Európai Bizottságnál, másrészt egy magyar állampolgár által indított pernél lehet előzetes döntéshozatalt kérni, amibe be lehet avatkozni.

Trócsányi László a minisztérium európai ügyekkel kapcsolatos fontos feladatai között említette az európai polgári kezdeményezések támogatását, kiemelve a Minority SafePacket. Mint mondta, az Igazságügyi Minisztériumnak fel kell tárnia a jogi lehetőségeket arra az esetre, ha az Európai Bizottság félreteszi az ügyet.

A miniszter beszámolt arról, hogy Magyarország európai szinten a középmezőnyben van az uniós pilot és kötelezettségszegési eljárásokat illetően. Jelenleg 29 ügy van folyamatban, amiből vannak átpolitizált eljárások, így a CEU, a civiltörvény és a kvóta ügye – tette hozzá. Trócsányi László a tárca tevékenységéből kiemelte még az áldozatvédelem kérdését, amelyben a minisztérium egy európai projektet vezet jelenleg.

Kérdésre válaszolva a miniszter ismét kiállt a közigazgatási felsőbíróság létrehozása mellett és újra visszautasította, illetve személyes és szakmai becsületének megsértéseként aposztrofálta azokat a véleményeket, amelyek szerint ezzel a jogállamiságot számolnák fel. Az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal vitájával kapcsolatban megismételte, hogy a minisztérium nem kíván állást foglalni.
Trócsányi László kinevezését hat igen (Fidesz-KDNP), és három nem (LMP, DK, Jobbik) szavazat mellett támogatta az európai ügyek bizottsága.

(MTI)

 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129646