A néppártosodás útján

2018. május 14. 07:27

Bán Károly
Magyar Hírlap

Vona valójában úgy ment el, ahogy annak idején Gyurcsány az MSZP-ből. Vagyis maradt.

„Minő naivitás. Hisz jól látható volt már a kongresszus előtt, hogy a párt legfőbb fóruma nem a választási vereségről, a kudarc okairól fog szólni. Nem arról, hogy egyetlen egyéni körzetben sem nyertek. Nem arról, hogy megbukott a béruniós „csodafegyver”. Sem Mirkóczki Ádám őszödi beszédéről, melyben a pártszóvivő kifejtette, hogy amit a kezdetekkor mondtak a Jobbikról, nem volt igaz, s nem azok voltak, amiknek látszódtak. Nekik az a normális Magyarország, hogy kiállnak Alföldi Róbert mellett, aki igazgatóként, Erdély elcsatolásának évfordulóján a Nemzeti Színházat bérbe adta volna a román követségnek.

Szinte jelképes, hogy ezt korábban az exkommunista kormányfő, Medgyessy Péter is megtette, azzal a különbséggel, hogy ő a Kempinskiben koccintott a román kollégájával Erdély elcsatolásának évfordulóján. Az meg már csak hab a tortán, hogy éppen ott, ahol Vona Gábor balul elsült könyvbemutatóján a nemzetközi média előtt próbálták a Jobbik vezérét a demokratikus világ előtt szalonképessé maszkírozni. Belépőként a Spinoza Házba. E körökben most nyilván lelkesen üdvözlik a Jobbik kongresszusán történeteket, mondván, győzött a néppártos vonal. A cukiság. Vagyis immár stabil az elköteleződés az európai értékek, a jogállam iránt és persze az orbáni diktatúra lebontásában. Ki állhatja még útját a partnerségnek az úgynevezett demokratikus pártokkal? Persze egyesek sajnálhatják a kettészakadóban lévő Jobbikban, hogy Vona elment, csakhogy valójában úgy ment el, ahogy annak idején Gyurcsány az MSZP-ből. Vagyis maradt. Tart majd jó kis fórumokat Török Gáborral a Corvinuson, az egyetemi ifjúság imádni fogja. Cukisan és cicásan, eurokonform módon. Utódjait is maga választhatta ki, s nyilván a szkin­hedmúltú Sneider Tamás és helyettese, a zsidókat a parlamentben listázni akaró Gyöngyösi Márton is kinézte már magának a legaranyosabb vizslákat a leendő fotózásokhoz.

Hát így fest ez a szép, új világ a parlamenti arányok szerint legerősebb ellenzéki pártban. Már az első sikert is learatták, az Országgyűlés megalakulásakor a kordonbontásból végül kedélyes bevonulás lett. Még a tisztújítás előtt egy renitens alapszervezet, a Toroczkai­nak drukkoló székesfehérvári csapat zendülését csírájában elfojtották. Felszámolták, helyét sóval hintették be. Hála a diktatúrával szembeforduló, demokratikus politikai erőknek és az őket segítő civil népmozgalmaknak, a taktikai szavazás révén hat gyurcsányistát is sikerült bejuttatni a törvényhozásba. Ki merészel még kételkedni a néppártosodás sikereiben?

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/129560