Ki az áldozat?

2018. április 16. 08:00

Gajdics Ottó
Magyar Idők

Dróton rángatott mucsai parasztnak neveztetek bennünket, mert merészeltünk mást gondolni, mint ti.

„Láttunk benneteket. Láttuk, hogy sokan vagytok. Láttuk, hogy nem vagytok elegen. Látjátok, ebben is különbözünk! Mert ti nem vagytok hajlandók tudomást sem venni rólunk. Pedig mi is sokan vagyunk. Ráadásul, szemben veletek, mi tudjuk azt is, mit akarunk. Ti viszont nem értitek, hogy az »Orbán, takarodj!« semmire sem elég.

Szeretnénk megnyugtatni benneteket, lesz új választás. Legközelebb 2022-ben biztosan. Addig van időtök felkészülni. Kitalálhatjátok, hogyan békíthető össze az antiszemita, cigánygyűlölő szélsőséges radikalizmus a nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló szélsőbaloldali radikalizmussal. Mert ennek még igencsak a kezdetleges formáit mutattátok föl. Ez még nem elég összetartó kovász. Csak arra elegendő, hogy kiokádjátok magatokból az Orbán-fóbiás gyűlöletmocskot.

De mi lesz másnap, könyörgöm?

Nemrég még arról papoltatok, hogy ennek a nemzetnek nyugalomra, békés építkezésre van szüksége, a megosztás, a széthúzás helyett bizonyos nemzeti minimumon alapuló közös politikára, amely nem további viszályt szít, hanem megpróbálja összebékíteni a nagy nemzeti sorskérdések mentén a magyar társadalmat.

Ehhez képest lebunkóztatok, dróton rángatott mucsai parasztnak neveztetek bennünket csupán azért, mert merészeltünk mást gondolni, mint ti. Soha nem hittük el persze egyetlen szavatokat sem, de azt azért nem gondoltuk volna, hogy bennünket kértek majd számon azért, mert a ti alkalmatlanságotok és hazugságotok miatt a nagy nemzeti összeborulás elmaradt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/128206