Elmúlt nyolc év – a nagyvilágban

2018. március 26. 15:51

Írta: Gacsályi Sára

Az arab tavasztól a Brexitig: nyolc világesemény az elmúlt nyolc évből, ami nagyot változtatott a világ menetén.

A választások előtti kötelező köröknek hála számtalan összegzést olvashattunk arról, mi minden történt vagy éppen nem történt az Orbán-kormány vezetése alatt.

De a nagyvilágban is sűrű éveket hagyhattunk magunk mögött. Itt egy válogatás a legforróbb eseményekből.

2010: a mexikói olajkatasztrófa

2010. április 20-án felrobbant a Deepwater Horizon fúrótorony a Mexikói-öbölben, előidézve ezzel az USA történetének eddigi legnagyobb olajkatasztrófáját. A robbanás során tizenegy ember életét vesztette, majd három hónapon belül 780 millió liter olaj került az óceánba.  

A természetben okozott károkon túl az esemény jó néhány embernek és az érintett óriáscégnek is felbecsülhetetlen veszteséget okozott:  végső számítások szerint a következmények kezelése nem kevesebb, mint 61,6 milliárd dollárjába került a British Petroleumnak.

2011: az arab tavasz

2011-et egy hatalmas tüntetéssorozattal kezdték az arab államok. A számos halálesetet okozó lázadássorozat többek közt Algériát, Jordániát, Egyiptomot, Jement és Tunéziát is érintette. A lakosok százezreit megmozdító fellépéseken rengeteg ember veszítette életét.  

A következmények természetesen itt sem maradtak el: Tunéziában egy 23 éve regnáló államfőt távolították el, Jordániában a király menesztette a kormányt, ahogyan február végére az egyiptomi elnök is lemondott tisztségéről (később, 2012-ben pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték). 

A legnagyobb válság pedig Szíriában alakult ki, ahol hét éve tart a totális polgárháború, teljes pusztulást okozva az ország kiterjedt területein, miközben a hatalmi vákuumban a most történő összeomlásig az Iszlám Állam is kiterjeszthette az iszlamista terror uralmát.

2012: a görög válság 

Szakértői vélemények szerint az ekkor már két éve fennálló görögországi gazdasági válság 2012-ben érte el mélypontját. Ekkorra a hitelminősítők lényegében úgy vélték, az ország csődbe jutott. Ekkor ratifikálták a második támogatási programot, melynek keretein belül 2014-ig 240 milliárd eurós segélyt kapott az ország. 

A válság és annak szövődményei miatt a görög kormányoknak 2010-2015 között összesen 11 megszorító csomagot kellett bevezetniük. Népszerűtlen intézkedései között volt például a közalkalmazottak tizenharmadik és tizennegyedik havi juttatásának megszüntetése, a nyugdíjak többszöri csökkentése és a tömeges elbocsátások is. 

2013: az új pápa

A katolikus egyház 2013. március 13-án új, egyben az első nem európai vezetőjének választotta Jorge Mario Bergogliot. Az argentin bíboros megválasztásának az az igen ritkán előforduló esemény előzte meg, hogy lemondott a pápa. Így került XVI. Benedek után Ferenc pápa a Vatikán élére.

Igen vegyes Ferenc megítélése pápaságának ötödik évében. Egyrészről személyét és munkásságát különböző díjjakkal méltatják, például 2013-ban az év emberévé választotta a Times magazin, majd 2016-ban ő kapta a Károly-díjat. Másrészről sok kritikusa akad, akik rossz szemmel nézik egyes elveit: például sokaknak nem tetszik, hogy Ferenc pápa a migrációs válság közepette a hazájukat elhagyók mellé állt, vagy az, hogy a homoszexuálisokkal kapcsolatban is tisztelet- és szeretetteljes viselkedésre buzdítja az embereket, s a melegek integrációját szorgalmazza. Egyes nézeteivel és kijelentéseivel komoly belső feszültségeket keltett a katolikus egyházban és a hívek körében.

2014: kelet-ukrajnai háború

Ebben az évben a nyugati világ figyelme Ukrajna felé fordult: a Majdan téri események után az új, oroszellenes kormány elleni tüntetésekbe kezdtek a donyecki és a luhanszki területeken. Ezek a lázadások mind nagyobb körben terjedtek el s fegyveres konfliktussá nőtték ki magukat. Ugyanebben az időszakban népszavazást tartottak a Krím területén, melyben az ott élők választhattak, hogy Oroszországhoz, vagy Ukrajnához szeretnének tartozni. A voksolás előtt azonban orosz kötődésű katonák szállták meg a Krímet.

A választáson ezután túlnyomó többségben az Oroszországhoz való csatlakozást pártolták, ám a szavazást a világ nagyobbik része illegitimnek tekint (köztük maga Ukrajna, az Európai Unió tagállamai, USA és Kanada is). A történethez hozzátartozik: Krím és Szevasztopol lakói jó eséllyel megszállás és választási machinációk nélkül is Oroszország mellett voksoltak volna, ugyanis többségében orosz ajkú lakosság él a Krím-félszigeten, akiknek érdekében állt elszakadni a komoly gondokkal küzdő Ukrajnától. 

2015: Izland meggondolta magát

Izland 2015-ben úgy döntött, mégsem szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz. Kérelmüket még 2009-ben nyújtották be, így 2010-ben már hivatalosan a tagjelöltek között voltak. A tárgyalások ekkortól a vártnál problémásabban alakultak, majd 2013-ban egy euroszkeptikus kormány került hatalomra a szigetországban, akik felfüggesztették a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat. 

Egyes statisztikák szerint Izland lakóinak több mint fele nem is akart csatlakozni az unióhoz (2012-ben); ahogyan akkori külügyminiszterük, Gunnar Bragi Sveinsson is úgy vélte, Izland érdekei jobban érvényesülnek az Európai Unión kívül.

2016: újabb visszavonulás: a Brexit

Az EU-val kapcsolatban nem csak Izlandnak akadtak kétségei: két évvel ezelőtt júniusban arról tartottak népszavazást az Egyesült Királyságban, hogy hazájuk az Unió tagja maradjon-e. Az eredményeket mind jól ismerjük: lassan egy éve folytatja kilépési tárgyalásait a brit kormány és a brüsszeli bürokrácia.  

Köztudott, hogy David Cameron mindvégig a Brexit ellen volt, így az elbukott kampány után 2016-ban be is jelentette távozását a miniszterelnöki posztról . 

2017: Moszul fölszabadulása

Moszult – megannyi harc után – 2017-ben sikerült az iraki csapatoknak visszaszerezniük az Iszlám Államtól. A város ostromában több ezer ember veszítette életét, azzal együtt is, hogy 2014 és 2017 között körülbelül 900 ezer ember hagyta el a várost (ami a háború előtti lakosság nagyjából ötven százaléka). 

Moszul szabadságáért többek között az Egyesült Államok, Németország, Törökország és Franciaország is dolgozott, összesen közel 114 ezer katona. A számos halálos áldozatot követelő harcokról egy segítő így nyilatkozott: „Az elmúlt 25 évben konfliktusos területeken dolgoztam, láttam Boszniát, Koszovót, Csecsenföldet, és soha nem láttam semmit, ami ennyire szörnyű lett volna”.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/127064