Merkel : Együttműködésére van szükség az uniós menedékjogi rendszer reformjához

2018. március 19. 21:32

Merkel reményét fejezte ki, hogy a közös európai menedékjogi rendszert júniusig sikerül tető alá hozni.

Angela Merkel német kancellár és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egyetért abban, hogy a tagállamok szoros együttműködésére van szükség az európai uniós menedékjogi rendszer reformjának kidolgozásában. A német kancellár hétfőn látogatott Varsóba, ahol a lengyel miniszterelnökkel, majd Andrzej Duda elnökkel is tárgyalt. Angela Merkel múlt szerdán történt újbóli beiktatása után ez a második külföldi útja,  előtte Párizsba látogatott.  

A kormányfői egyeztetést követő közös sajtóértekezleten Merkel reményét fejezte ki, hogy a közös európai menedékjogi rendszert júniusig sikerül tető alá hozni. Merkel elismerően nyilatkozott arról, hogy Lengyelország jelentős számú menekültet fogadott be Ukrajnából.  „Lengyelország is  menekülteket fogad be, földrajzilag talán másfajta menekültekről van szó, más régiókból származnak, mindazonáltal Lengyelországnak is hozzájárul ez ügyben” – jelentette ki a német kancellár.

Támogatásáról biztosította az európai határvédelmi szerv, a Frontex megerősítését, a migráció Európai Unión kívüli kezelését, és fontosnak nevezte az embercsempészet elleni harcot. Morawiecki szintén hangsúlyozta, hogy az uniós menedékjogi rendszer áttekintésre szorul. Közölte: Varsó együttműködni akar az olyan menedékjogi rendszer kidolgozásában, amely szolidáris lenne. „Értjük, hogy ez sokba kerülhet, közös pénzügyi erőfeszítést igényel” – jelentette ki, kérve egyúttal, hogy az uniós szervek e témában tiszteletben tartsák a tagállamok belső szuverenitást, azt, hogy „ki és kit akar fogadni, és milyen alapon”. 

A varsói székhelyű Frontexről Morawiecki elmondta: ennek „megszilárdított módon kellene működnie a külső uniós határ megerősítése érdekében”. A két politikus megegyezően nyilatkozott az európai egység megőrzésének fontosságáról. Merkel az EU 27 tagállama, nem pedig az euróövezet vagy más ilyen csoport jövőjét említette ez összefüggésben. A globális helyzetre való tekintettel megértjük, hogy hangunk akkor lesz erős, ha szövetségünk is erős lesz, és dolgainkat közösen képviseljük – jelentette ki.

Minkét kormányfő támogatását fejezte ki az Egyesült Királyságnak a Szkripal-ügy kapcsán, mely az Európai Tanács csütörtöki értekezletén is napirendre kerül. Amellett állunk ki, hogy lehetőleg  az egész Európai Uniós adjon határozott választ – mondta a témáról Morawiecki. Rámutatott: a támadás az egyik EU- és a NATO-tagállam területén történt, ezért összehangolt, szolidáris válaszra van szükség, hogy az orosz támadó tudja: nem engedheti meg magának az ilyen politikát.

Az ukrán válságot illetően Merkel megállapította: nem látható előrehaladás a minszki megállapodások megvalósításában. Szorgalmazni fogjuk, hogy ez megváltozzék – fűzte hozzá. A 2013 óta kormányfői szinten szünetelő német-francia-lengyel együttműködési formátumról, az úgynevezett weimari háromszögről, Merkel elmondta: ezt az együttműködést Berlin határozottan támogatja, és törekedni fog az ilyen formátumú találkozók megvalósítására.

Több újságírói kérdés az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárásra vonatkozott, amelyet az Európai Bizottság (EB) Varsóval szemben tavaly decemberben elindított el. Merkel intenzívnek, Morawiecki konstruktívnak nevezte az e témában Varsó és Brüsszel között folytatott párbeszédet.  A német kancellár közölte: megelégedve fogadná az EB megállapítását, hogy a Lengyelországgal folytatott tárgyalások eredményesek voltak. Az új uniós költségvetési keretről Merkel elmondta: ennek összeállítása nehéz lesz, a brit kilépés (Brexit) miatt hiányosak  lesznek majd a pénzforrások, viszont a Lengyelországhoz hasonló országokat, amelyek – mint mondta –  hatékonyan használják ki az uniós alapokat, meg akarják erősíteni.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/126812