Oroszország: nettó színház

2018. március 18. 18:08

Radnóti András
HVG

Marad tehát minden a régiben. Maradnak a nyugati szankciók is, és lehet, hogy lesznek újak.

„Az atomra való hivatkozásnak kellene alátámasztania Putyin fő kampányszlogenjét: »erős elnök, erős Oroszország«. Ebben a szlogenben az elnök fő problémája is benne van. Noha a harcias retorika, az »erős Oroszország« eszméje tetszik a választóknak, fenyegetve nem érzik magukat —  éppen, mert »erős elnökük« van —, így aztán szavazni sincs miért elmenni. (...)

Marad tehát minden a régiben. Maradnak a nyugati szankciók is, és lehet, hogy lesznek újak — az Egyesült Államok kitilthat még néhány embert, vagy léphetnek a britek a Szkripal-merénylet miatt —, de ezek hatása mérsékelt. És marad a növekedésnek gátat szabó, gyenge pénzügyi szektor, az alacsony termelékenység, és az elöregedő társadalom is. A hatalom minden valószínűség szerint a továbbiakban sem szab gátat a mindent felemésztő korrupciónak, nem szünteti meg az eliten belüli rivalizálást, és nem teremt bizalmat a közszolgálatban.

És földereng egy új probléma. A választások után alighanem gyorsan előkerül az utódlás kérdése, hiszen az alkotmány szerint egy személy két egymást követő ciklusban töltheti be az elnöki posztot. A probléma áthidalására négy lehetőség mutatkozik: a most hatvanöt éves Putyin kinevelhet egy utódot; beültethet egy ciklusra egy bábot, ahogy 2008-ban tette; megváltoztathatja az alkotmányt; tarthat szabad választásokat. Utóbbira a legkisebb az esély.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/126733