Ünnepi beszéd helyett. . .

2018. március 18. 13:06

Hirth Zsófia
Ilyen Ez a Politika

Mindebből az is látható, hogy a mérséklődéssel párhuzamosan a nacionalista elemek és a nemzeti érdekek hangsúlyozása is háttérbe szorultak. Néhány nacionalista elem továbbra is megmaradt, pl. amikor Vona Gábor kijelenti, hogy nem akar többé magyar ember ellen harcolni, megemlíti a határon túli magyarokat, illetve amikor a képviselőjelöltek esküt tesznek a Szent Koronára.

„Vona Gábor beszéde az önbeteljesítő jóslat logikájára épül, ezért nevezi többször Orbán Viktort »leköszönő miniszterelnöknek«. A beszéd további része bővelkedik a populizmus tipikus elemeiben, mindezt a szokásos iróniával és humorral fűszerezve, így próbálva megnyerni magának a hallgatóságot és a választókat. Kezdve azzal, hogy Vona azt állítja, visszatérünk a feudalizmusba, és felhasználva az utóbbi idők botrányait, ahol a nagyurak (ami szintén jelentős tudatos megfogalmazás) »helikopterrel közlekednek, rénszarvasokra vadásznak Skandináviában, mindent ellopnak törvénytelenül, kokaintól részegednek le Ibizán, és lassan az első éjszaka jogát is követelni fogják« – ezzel utalva Orbán Viktor várpalotai viccelődésére. Beszédében a politikai elit és az »egyszerű ember« (nép) szembeállását jeleníti meg.

Ezek után stílszerűen ismerteti pártja 12 pontját, melyet hallgatva sejthető, mi lesz a fő üzenet, ez pedig a 2018-as kampány húzótémája, a bérunió. A bérunió sok embert érint: elvándorlás, nyugdíj fenntartása, egészségügy, oktatás, minden összefügg a kérdéskörrel, és jól levezethető belőle minden. A szokásos témák is helyet kapnak a 12 pontban, mint a »kíméletlen elszámoltatás«, bérlakásépítés, devizahitelek, valamint szót emel a multinacionális tőke nagy adókedvezményeinek megszüntetése mellett a kis- és középvállalkozások javára. Utóbbi ismételten egy populista követelés (vagy ígéret), egyfajta igazságtétel a »kis ember« javára.

A párt mérséklődése a beszédben is leképeződik. Mérséklődést mutat többek között az, hogy a pártelnök nem bírálja markánsan az európai uniót, mint korábbi beszédeiben, helyette úgy fogalmaz, olyan erős, igazságos Európát akar, ahol a magyarok magyarként lehetnek európaiak. Az Unió erős kritikája, a kilépés követelése tehát eltűnt, az pedig, hogy a magyarokat egyben európainak nevezi, amit azelőtt soha, egyértelmű mérséklődés. Mindebből az is látható, hogy a mérséklődéssel párhuzamosan a nacionalista elemek és a nemzeti érdekek hangsúlyozása is háttérbe szorultak. Néhány nacionalista elem továbbra is megmaradt, pl. amikor Vona Gábor kijelenti, hogy nem akar többé magyar ember ellen harcolni, megemlíti a határon túli magyarokat, illetve amikor a képviselőjelöltek esküt tesznek a szent koronára.

Mindezek alapján a beszéd célközönsége már nem a radikális szavazók, hanem egy szélesebb, a politikából kiábrándult választói réteg. Ez jelzi az is, hogy Vona kijelenti (és először fogalmaz így): nem kell a tisztességes baloldali és jobboldali emberekkel harcolni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/126718