Önsorsrontó külpolitika

2018. március 7. 09:19

Pap Szilárd István
Mérce

Nem leszünk gyarmat! – hirdette valamikor a kormányt támogató Békemenet. Az az igazság, hogy de.

„Egy Magyarország méretű ország számára ezért létfontosságú lenne, hogy ne az erő dominálja a geopolitikát, hanem a közösen megalkotott, legalább az igazságosság és méltányosság látszatát fenntartó szabályok, és az ezek mentén létrejövő együttműködések.

Éppen ezért lenne életbevágó, hogy a külpolitikánk azokra a fórumokra összpontosítson, amelyek ellensúlyozzák valamennyire az erőpolitikát a nemzetközi kapcsolatokban. Olyan fórumokra, amelyeken a világ összes országa egyenlő félként léphet fel, nem pedig egymás kiszolgáltatottjaiként.
Nem leszünk gyarmat! – hirdette valamikor a kormányt támogató Békemenet. Az az igazság, hogy de. Ahol csak az erő számít, ott egy tízmilliós, semmilyen mutatóval ki nem tűnő ország jó eséllyel csak gyarmat lehet. Ahol vannak elvek, tiszteletben tartott normák, ott talán ennél többre is lenne esélyünk.

De mi azért állítsuk meg Brü… akarom mondani: az ENSZ-t.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/126186