Keresztény gyökerek, párizsi gnosztikusok

2018. március 6. 09:20
S. Király Béla
Magyar Nemzet

A keresztény gyökerekre való hivatkozás sértette az ateista elvtársak és a betelepülők olcsó munkaerejét kihasználni akaró multik érzékenységét.

„A nizzai konferencia idején Franciaország volt az unió soros elnöke, és a szocialista Jospin miniszterelnök megszerezte a jobboldali Chirac elnök támogatását, hogy töröljék a „vallási” szót a preambulumból. 2004. június 18-án jutott kompromisszumra az unió 25 tagja az Európai Alkotmány tervezetét illetően, amelyet minden tagállamnak parlamenti úton vagy népszavazással kellett jóváhagynia. Az olasz és a lengyel vezetők becsületére legyen mondva, mindent megpróbáltak, hogy a kereszténység hivatkozási alapként bekerüljön az európai alkotmányba, de ez az igyekezet a francia és belga makacskodás miatt megbukott.

A keresztény gyökerekre való hivatkozás sértette az ateista elvtársak és a betelepülők olcsó munkaerejét kihasználni akaró multik érzékenységét. Az európai kormányfők pedig kormányzás helyett gyakran adminisztrálni kénytelenek ezt az akaratot, hiába garantálja az 1997. évi amszterdami szerződés az európai országok vallási jogszabályainak tiszteletben tartását. Nagy-Britanniában az anglikán, Dániában az evangélikus, Máltán a katolikus vallás államvallásnak számít. Az ír alkotmány a Szentháromság égisze alá helyezi magát. Az új magyar alkotmányra viszont már ráförmedt az Európát irányító-értelmező balliberális szekértábor, talán azért, mert a szocialista kormányok csupán kicsik mertek lenni, és ezt Nyugaton a magyarok második természetének vélték.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/126120