Az orbánizmus bukása

2018. február 27. 07:01

Gazda Albert
Magyar Nemzet

A mocskos kampány visszaüt, az emberek nem ostobák, képesek megfontoltan, higgadtan, összeszedetten dönteni.

„A hódmezővásárhelyi polgármester-választás számtalan tanulsága közül kettő kiemelten fontos. Az egyik: érdemes elmennünk szavazni, részvételünknek és voksainknak súlya van. Eredménye is. A másik: a mocskos kampány visszaüt, az emberek nem ostobák, képesek megfontoltan, higgadtan, összeszedetten dönteni. Orbán Viktor és a Fidesz tévedett. Nem először. (Még nem utoljára.) Azt hitték, ha üvöltve és szakadatlanul ismételgetik hazugságaikat, ha sulykolnak, sulykolnak, sulykolnak – mintha nem lenne holnap, hogy ezzel az elcsépelt fordulattal éljek –, az bőven elegendő. Hát nem. Holnap mégiscsak van. Ha már ma paródia lesz a hazudozásból és a sulykolásból, akkor holnap mindenki számára felismerhetővé válnak a pőre igazságok.

Természetesen eszetlenség lenne Márki-Zay Péter fölényes sikeréből azt a következtetést levonni, hogy a Fidesz már biztosan elveszíti a parlamenti választásokat is. Bármennyire tetszetős a vásárhelyi matematika – az 57-41-re tényleg senki sem számított –, nem húzható rá az április 8-ai Magyarországra. Orbán Viktor pártja nem szenvedett megsemmisítő vereséget. Csupán kapott egy orbitális pofont egy szimbolikus helyszínen – azaz egyértelművé vált, hogy nem verhetetlen.

Ám annak a képletét, hogyan lenne verhető hat hét múlva, még nem ismerhetjük a maga valóságosságában. Egyszerű a számokkal hadonászva megállapítani: tessék mindenhol összefogni teljes körűen, egy-egy ellenzéki jelöltet állítani százhatszor, és a rezsim el lesz söpörve. Ennél komplikáltabb az ábra.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/125759