A magyarok vérében ott a munka erkölcse

2018. február 24. 11:01

Costin Ștucan
Főtér.ro

Magyarország megszerezte első aranyérmét a téli olimpiai játékok története során, míg Románia csak vár a nagy pillanatra 1928 óta.

„Nagy a kísértés, hogy az ember kiírjon egy fricskát a Facebook-ra.

»Magyarországnak megvan az aranyérme a téli olimpiai játékokon! Bravó, nekik! Nekünk vannak szép hegyeink!«

Magyarország férfi gyorskorcsolya csapata csütörtökön megnyerte a rövidpályás gyorskorcsolyaváltót, megelőzve Kínát és Kanadát. Ez szomszédaink első aranyérme a téli olimpiai játékok története során, míg Románia csak vár a nagy pillanatra, 1928 óta, amikor két bobcsapatot is küldtünk Saint-Moritzba, és valószínűleg még egy évszázadig fogunk rá várni.

Az első reflex, hogy sündisznóállásba gömbölyödjünk. Nekünk van egy országunk, amelyet keresztül-kasul szelnek a hegyek, a magyarok nevetséges 1014 méterre másznak fel, amikor a legmagasabb hegycsúcsukat, a Kékest megcélozzák.

Persze, ez egy felületes gondolat. Az olimpiai siker nem attól függ, hogy kinek magasabbak a hegyei. Ilyen alapon Nepál lenne a téli sportok koronázatlan királya, ám az Everest alatti ország egyetlen érmet sem nyert soha.

Nekünk, a Kárpátok Fiainak egyetlen érmünk van: bronz, és pont 50 évvel ezelőtt szerezte Ion Panțuru és Nicolae Neagoe, bobban.

A magyaroknak, a Puszták Gyermekeinek hét téli olimpiai érmük van. A csütörtöki, és további hat (két ezüst és négy bronz), műkorcsolyában, 1932 és 1980 között.

(...)

Magyarország a második helyet foglalja el a világon, ami az egy főre eső olimpiai aranyérmeket illeti, Finnország után. 177 nyári olimpiai aranyérmük van, és most egy téli. És 10 millióan vannak.

Romániának pont feleannyi aranyérme van, mint Magyarországnak, 89, közben kétszer akkora a lakossága.

Miért jobbak a Puszták Gyermekei a Kárpátok Fiainál?

A válasz gyökéregyszerű: az ő vérükben ott a munka erkölcse.

És még van jegük.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/125641